Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP), - a napirendi pont előadója:
251 (Szünet: 12.25 - 14.03 Eln ök: Mandur László Jegyzők: Herényi Károly és dr. Világosi Gábor) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Folytassuk a munkánkat! Soron következik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Kökény Mihály, Csehák Judit, Schvarcz Tibor, Vojnik Mári a, Kósáné Kovács Magda és Pál Tibor MSZPképviselők önálló indítványát T/13. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/13/12. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Kósáné Kovács Magda képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS M AGDA (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Törvényjavaslatunk mindössze egyetlen paragrafus és a hatályba léptető rendelkezés, mégis úgy gondolom, hogy ez az egyetlen paragrafusos törvényjavaslat nagyon soka knak az óhajára válaszol. Nagyon sokan sérelmezték ugyanis, amikor a 20012002. évi, úgynevezett kétéves költségvetés megszüntette a köznyelven méltányos nyugdíjemelés lehetőségét. A törvényjavaslat szövege szerint a kivételes nyugellátás megállapításának, illetve a kivételes nyugdíjemelésnek a lehetőségét állítja vissza az egyszakaszos törvényjavaslatunk. Visszaállítja azért, mert meg vagyunk arról győződve, hogy a magyarországi nyugellátás évtizedek óta megoldatlan, és szinte megoldhatatlan feszültségeket halmozott fel, olyan feszültségeket, amelyek kapcsán a megkapott nyugellátás nincsen arányban a szolgálatban töltött idővel, a befizetett járulékkal, és különösen nem tud válaszolni sajátos, nehéz élethelyzetekre. A méltányos nyugdíjemelés lehetősége nagy on sokaknak adja vissza a reményt, hogy ha olyan élethelyzetbe kerülnek, amikor a folyósított nyugdíjukból megélni nem tudnak, akkor méltányos eljárásra jogszabályi lehetőségük van. A törvényjavaslat a lehető legszélesebb érintetti kör számára teszi lehető vé a méltányos eljárást, a nyugdíjkorhatárt elérteknél úgy fogalmaz, hogy mindenki, aki a reálirányadó korhatárt elérte, illetve felöleli a rokkantak és az árvák körét is. A döntési szintet, meggyőződésünk szerint helyesen, a szociális tárcától visszaadja a szakapparátusnak, és azt javasolja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója élhessen a kivételes nyugdíjmegállapítás, illetve nyugdíjemelés lehetőségével. Joggal kérdezhetik képviselőtársaim és azok, akik figyelemmel kísérik ennek a java slatnak a sorsát, hogy mi a forrása annak, hogy év közben visszaállítjuk a méltányos nyugdíjemelés lehetőségét. A forrása, reméljük, a várható költségvetési bevétel, amelyik egy korábbinál sokkal szigorúbb gazdálkodás esetén lehetőséget fog adni arra, hogy azt a körülbelül 400 millió forintot, amibe az új törvény által visszaállított méltányos nyugdíjemelés kerül, biztosíthassa. Végül szeretném megemlíteni, hogy a kormánnyal egyeztetve azt javasoljuk, hogy a méltányos nyugdíjemelés és megállapítás lehetősé gének visszaállítására a törvény kihirdetésének napjától legyen lehetőség; és a kormánytól ígéretet kaptunk arra, hogy a részletes szabályokat megállapító kormányrendelet is elkészül addigra, mire a parlamenti mechanizmus befejeződik, és a kihirdetés a szo kásos nyolc napon belül megtörténik.
