Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 24 (3. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság Kormányának programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalási időkeretének felosztásáról - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF):
106 Tiszt elt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk azt is, hogy ősszel kisebbségi önkormányzati választások is lesznek Magyarországon, és ezzel összefüggésben azt is tudjuk, hogy a parlament előtt ott van egy jól, konszenzussal előkészített javaslat. Fontosnak tartj uk, hogy ezt mielőbb leporoljuk, megtárgyaljuk, megvitassuk és fogadjuk el, hogy az őszi kisebbségi önkormányzati választások ennek alapján történhessenek meg. Fontos momentum ez a kisebbségi törvény módosításával együtt, amelyről sajnos nem esik szó a kor mányprogramban, ezért erre is szeretnénk felhívni a kormány figyelmét. Beszéljünk röviden a kisebbségeknek juttatandó pénzről is. Ugyan tudjuk, mert tény, hogy a magyarországi kisebbségek állami költségvetési támogatása évről évre inflációkövető emelkedést mutatott, amely nem az álmok tökéletes megvalósításához, de a működőképesség megőrzéséhez elegendőnek bizonyult. Ám még mindig megoldatlan és az elkövetkezendő évek nagy kihívása, hogy a kisebbségek intézményrendszerének kiteljesítéséhez - nagy felújításo k, rekonstrukciók , esetleg újak létrehozásához, építéséhez a finanszírozási háttér hiányzik, és a kormányprogram ezt fel sem veti. Elkerülhetetlennek látjuk egy úgynevezett kisebbségi intézményfejlesztési alap létrehozását, amelyet indulásképpen évi mini mum 500 millió forintos keretösszegben tartunk szükségesnek, színházi, múzeumi, iskolai, művelődési, képzési, illetve kisebbségi médiák létrehozására, illetve kiépítésére. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban van még egy rendkívül fontos terület, amelyről szólnunk kell: a magyarországi cigányság társadalmi integrációjával kapcsolatos kihívások és megoldandó feladatok. Furcsállom, hogy a programban ezzel összefüggésben a szociálpolitika egyik alfejezeteként olvashatunk; az igaz, hogy valóban többet, mint a hazai kisebbségekre szánt kéthárom mondat. Persze kétségtelen, tudom, tudjuk, hogy valóságos és sokszor drámai szociálpolitikai dimenziói is vannak a roma társadalom integrációjának. De nem csak az. Nemcsak szociálpolitikai kérdés, hanem sokkal több annál , amelyben valóban együttműködésre van szükség, hiszen roma honfitársaink társadalmi felemelkedése valamennyiünk közös felelőssége, feladata és érdeke. Mégis rendkívül fontosnak tartom, hogy beszéljünk az előző években elkezdett munkáról is, a már megkezde tt középtávú programról, amelyről szintén hallgat a kormányprogram. Hiszem azt, hogy közösen valljuk a roma társadalom többségével, vezetőivel és mi itt mindannyian, hogy a felemelkedés kulcsa az oktatás, a képzés és egy speciális, célzott foglalkoztatáspo litika kialakítása és működtetése, amely az elmúlt években valóságosan és kézzelfoghatóan megkezdődött, elindult. Persze szociálpolitikára is szükség van, de nemcsak arra, hanem hangsúlyos, összehangolt oktatási, képzési és foglalkoztatáspolitikai programo k további kitartó és hatékony megvalósítására; ugyanígy az elmúlt évek radikálisan kiteljesedő ösztöndíjrendszerének működtetésére és további erősítésére. Ezekkel az eszközökkel érhetjük el kitűzött céljainkat, ezek szolgálhatják egy széles roma értelmiség i, vállalkozói és szakmunkásréteg kialakulásának az esélyét, ami a cigány lakosság kulturális identitása megerősödésének és kiteljesedésének az alapját jelenti. A magyarországi cigányság társadalmi integrációjával kapcsolatos szociálpolitikai fejezet túlny omó többsége a kisebbségi és települési önkormányzatokkal van összefüggésben, amelynek természetes következménye egy komoly finanszírozási és anyagi háttér megléte. Mi a magunk részéről támogatunk minden valódi megoldást, minden valódi megoldást kereső ősz inte, hatékony és építkező javaslatot, amely ezt a célt szolgálja, ám nem lehet támogatni semmiféle visszaszivárgó kirakatpolitikát, amelynek következménye az elindult folyamatok leállítása, illetve megtörése lehet. Az egyházakkal kapcsolatosan könnyű dolg om van, hiszen a kormányprogram az egyházakról összesen három mondatban tesz utalást. Ezt meg is osztom önökkel. (17.50) "A kormány tiszteletben tartja a lelkiismereti szabadságot, az emberek hitbéli meggyőződését. Megkülönböztetés nélkül biztosí tja a hitélet szabad gyakorlásának törvényi feltételeit, és a jogszabályokban előírt módon hozzájárul ennek anyagi feltételeihez. Számít és támaszkodik az egyházak erkölcsi nevelő, kulturális, oktatási, szociális tevékenységére, és támogatja azt."
