Országgyűlési napló - 2002. Az Országgyűlés alakuló ülése
2002. május 15 (1. szám) - Bejelentés bizottsági tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségről - Bejelentés a kormány megbízatásának megszűnéséről: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
34 Széchenyitervet megalkottuk, és talán éppen ez magyarázza, hogy a magyar vállalkozók körében a Széchenyiterv olyan sikeres volt, mint amilyen. Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt négy év egyik fölemelő pillanata volt az, amikor az Országgyűlés - emlékeim szerint megközelítőleg 92 százalékos többséggel - megszavazta a státustörvényt, és ezzel - engedjék meg, hogy a polgári oldal részéről én így értelmezzem - hitet tett a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett. Történelmi vállalkozás volt ez. Szeretném megköszönni mindenkinek a szavazatát. Nem csupán ennek a törvénynek a tartalma teszi értékessé számunkra ezt a döntést, hanem azért is értékesnek mondhatjuk, mert egy olyan nemzeti cé lt sikerült elérnünk, amely kétségkívül nem illeszkedik a világ kordivatjába. Mégis, határozott külpolitikával, vitákat vállaló külpolitikával el tudtuk érni a státustörvény nemzetközi elfogadtatását. A velencei bizottság előtt is sikeresen védtük meg, mi több, hat szomszédunkból öt megállapodást kötött velünk e törvény alkalmazásáról, és reményeim szerint a következő kormánynak a törvény tartalmi csonkítása nélkül sikerül majd megállapodásra jutnia a hatodik szomszédunkkal is. Ez egy folyamat, a státustörv ény nem egyszeri aktus; jogi kifejeződése a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének, mely a kultúrában már szépen előrehaladt, a lelki élet területén - úgy érzem - szintén szép eredményeket ért el. Maradt még a következő kormányoknak teendőjük a gazdasá g és a politikai élet területén. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden kormány még hosszú időn keresztül birkózni fog azzal a kérdéssel, mit kell tennie annak érdekében, hogy az elmúlt évtizedben, talán évtizedekben oly sokszor becsapott vidéki emberek ismét azonos jogú állampolgárnak érezhessék magukat a saját hazájukban. S kétségkívül a kárpótlás végrehajtása sok helyütt félrecsúszott, a tszátalakítások során pedig nagyon sokan joggal érezhették úgy, hogy valójában kisemmizték őket. A kormány próbált kárpót lást nyújtani a vidéki embereknek, amikor a külső üzletrészeket fölvásárolta - a nyugdíjasoktól is fölvásárolta , és elkészítette azt a törvényjavaslatot, amellyel egy újabb kárpótlás keretében a volt tsztagoknak ki lehet fizetni majd a jussukat. A mezőg azdaság területén a kormány megállapodott az Európai Unióval arról, hogy a csatlakozást követően még 7 évig, tehát még 910 esztendeig külföldiek Magyarországon termőföldet nem vásárolhatnak. Majd a megállapodás után megalkottuk a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, majd megteremtettük a gazdák elővásárlásáról és előhaszonbérletéről szóló törvényt is. Szeretném fölhívni mindannyiuk figyelmét, hogy ez egy teljes kör. Ennek a körnek bármely ponton való megbontása óhatatlanul magával hozhatja a külföldiek föld vásárlását Magyarországon, magával hozhatja azt a veszélyt, hogy a magyar gazdák lába alól kihúzzák a termőföldet. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Elnök Asszony! A magyarokat és a magyar nemzetet gyakran érték és érik méltatlan támadások itthon és külföldön, amellyel szemben bizony még a kormányoknak is kötelessége védekezni. Így volt ez az elmúlt négy esztendőben is, gyakorta nacionalistának, antiszemitának, idegengyűlölőnek és fasisztának bélyegezték, bélyegzik a magyarokat. Az elmúlt négy évb en a polgári kormány, ha kellett, kiállt és megvédte a közös becsületünket. Bebizonyítottuk az elmúlt négy évben: Magyarország olyan ország, ahol születése miatt senki sem szenvedhet hátrányt, de nem is élvezhet előnyt. Úgy érzem, sikerült megmutatnunk az egész világnak és saját magunknak is, hogy a magyarok nem nacionalisták, nem antiszemiták, nem idegengyűlölők, egyszerűen csak élni szeretnének Európában; igaz magyarként szeretnének élni Európában. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összegzésképpen talán megenge dik nekem azt a gondolatot, hogy ha vetünk egy pillantást a nemzet állapotára, akkor azt mondhatjuk, hogy a nemzet ma erősebb, egységesebb, szabadabb és bizakodóbb, mint bármikor volt a mögöttünk hagyott 40 esztendő során. Szeretnék éppen ezért köszönetet mondani azoknak, akiket illet. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki kész volt az összefogásra, amikor Magyarország bajba került, mert bajból jutott ki nekünk bőven az elmúlt négy esztendőben. Köszönöm a küzdelmet, köszönöm az eredményeket, és kösz önöm az azért végzett munkát is, amit minden igyekezetünk ellenére nem vagy csak félig
