Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határo... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
93 Az első világháborút követő anyagi bizonytalanság és a világégés lelki sebei, lelki sokkja elől nagyon sok ember keresett menedéket a kábítószerekben. Ez vez etett Magyarországon is az első kábítószerhullámhoz. A legjellemzőbb szer a kokain és a morfium voltak. A kábítószerfogyasztás különösen ott jelentkezett tömegesen, ahol megelőzően csak szórványosan fordult elő. A háború végén, a hadsereg bomlásakor a had ianyag széthordásával rengeteg gyógyszer, köztük kábítószer is utcára került. Ezekkel teljesen ellenőrizhetetlen kereskedelmet folytattak. A szocialista rendszer drogpolitikájára jellemző, hogy a hatvanas években és a hetvenes évek első felében kialakult h ivatalos álláspont szerint ilyen probléma a fejlett szocialista államokban nem létezik. A kábítószerek csak a hanyatló Nyugatot mételyezik - ez volt az álláspont. Sőt, a téma kutatását 1976ban be is tiltották. Miután azonban rájöttek, hogy a probléma igen is létezik, függetlenül attól, hogy beszélünk róla vagy sem, a Nyugaton is szokásos megoldást választották: tiltást, üldözést, a kábítószerélvezők kirekesztését. A kábítószerprobléma a mennyiségi jellemzők és a drogok területi elterjedése alapján négy ko rszakra osztható. Az első a hatvanas évek közepétől az évtized végéig tartott, a drogozás ekkor még csak szórványos jelenség volt, és 1969ben észlelték az első droghalálesetet. A második szakasz a hetvenes évek eleje, amikor hazánkat is elérte a modern ko ri kábítószerhullám, egyre több közép, illetve alsóközéposztálybeli fiatal fogyasztott visszaélésszerűen drogot. A harmadik szakasz '73tól a nyolcvanas évek elejéig tartott, ekkor kezdett vidéken is elterjedni a drogokkal való visszaélés. Magyarországon már az 1980as évek közepe táján megjelentek olyan prognózisok, melyek szerint az ország rövidesen kábítószertranzitországból célországgá válik, s a kábítószerek fogyasztása rohamosan növekedni fog. A gazdaságipolitikai átmenet Magyarországon a kilencve nes években, számos pozitív hatása mellett mélyreható változásokat hozott a kábítószervisszaélési helyzetben. Rohamosan növekedő számú fiatal kísérletezik a drogokkal, amit különösen a rekreációs drogok elterjedése, a diszkódrogok, a növekvő kínálat és a könnyű hozzáférhetőség könnyít meg. Emellett nem elhanyagolható szempont a probléma növekedésében a munkanélküliség és a depresszió. A kábítószerprobléma ugyanakkor a nyolcvanas években világszerte nagy változásokon esett át, a nemzetközi szervezett bűnöz és megerősödése, a pénzmosás, a tőke akkumulálódása a terrorizmussal, az illegális fegyverkereskedelemmel való összefüggések, a szintetikus drogok gyártásának elterjedése ebbe az irányba hatottak. (21.20) Ezek a problémák már nem voltak klasszikus gyógysze rellenőrzéssel kezelhetők, hanem komplex megoldást igényeltek. A rendszerváltás óta hazánk nemzetközi környezetében jelentős változások álltak be, melyek nem hagyták érintetlenül a kábítószeres bűnüldözés területét. Az Európai Unió létrejötte és hazánk cs atlakozási szándékának kinyilvánítása, a schengeni egyezmény megkötése jelentősen befolyásolja tevékenységünk irányait. Tőlünk függetlenül olyan nemzetközi szabályok, bűnüldöző szervezetek és információs rendszerek jöttek létre, amelyeket nem hagyhatunk fi gyelmen kívül a stratégia megalkotásánál. Az EUtagságra történő felkészülés keretében ezekre feltétlenül figyelemmel kell lennünk. A kilencvenes években átrendeződött a drogfogyasztás struktúrája az illegális szerek, a kemény drogok és a kockázatosabb fog yasztási formák irányába. A drogfogyasztást főként 1619 éves korban kezdik, és az illegális szerek között jelen van a marihuána, a hallucinogének, és stabil növekedést mutat a heroin fogyasztása is. A kilencvenes évek második felében megjelent és rohamosa n elterjedt a rekreációs drogfogyasztás, a diszkókban az Ecstasy és a Speed. Ezeknek a problémáknak a megoldására az Országgyűlés a 96/2000. december 11i országgyűlési határozatában felkérte a kormányt, hogy a kábítószerprobléma visszaszorítása érdekében készítsen nemzeti stratégiai programot, és kétévente - első alkalommal az Országgyűlés 2000. évi őszi ülésszakán - tájékoztassa az Országgyűlést a program megvalósulásáról.
