Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határo... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JUHÁSZ GÁBOR (MSZP):
91 vizsgáljuk meg közelebbről, akkor a kormánypárti képviselőtársaim megtagadták a vizsgálóbizottság létrehozását. Megállapítható az is, ez a listákból is kitűnik, hogy ugy anazon személyi kör több cégnéven jelentkezett ezekre a pályázatokra, vagyis ugyanazok az emberek több sapkában igyekeztek pénzhez jutni önöknél. "Természetesen" nem sikerült sem vizsgálóbizottságot alakítani, sem megtudni hiteles információkat, hiszen, mi niszter úr, az ön hivatalának munkatársai rendre meg szokták ígérni bizottsági ülésen, hogy ezek az információk majd eljutnak például hozzám, de azt kell mondanom, hogy ezek rendre nem szoktak eljutni sem hozzám, sem a képviselőtársaimhoz. Vagyis ma nem le het tisztán látni a pályázati források ügyében. A miniszter úrék készítettek egy számítást a nemzeti drogstratégia elfogadásának kapcsán, és akkor úgy számolgatták, hogy három év alatt 17 milliárd forint kell körülbelül. Ön elmondta, hogy mindennel együtt van körülbelül 2,5. Úgy gondolom, hogy ez a 2,5 lényegesen alatta marad annak, amit akár önök, akár mások ebben megfelelő összegnek ítéltek volna. Ez nem biztos, hogy önmagában a minisztérium vagy a miniszter úr hibája, csak tényként meg kell említeni, hog y azok az eredménytelenségek, amelyeket az előzőekben soroltam, lehet, hogy éppen onnan táplálkoznak, hogy bár a stratégia megvan, a végrehajtáshoz szükséges pénz nincsen. Ezek olyan tények voltak, amelyek kedvezőtlenek, de önmagá ban nem tragikusak. Ugyanakkor megemlékeznek egy olyan problémáról is, amelyről azt gondolom, hogy ez ma ennek a témakörnek az egyik fő baja, ez pedig a nem kábítószerfüggő fogyasztók büntetőjogi kezelése, ők az alkalmi drogfogyasztók. Ők azok, akik a váde melések jelentős részében érintettek; ők azok, akik ha egyszer vétenek, akkor megbüntetendők, ha pedig rendszeresen vétkeznek, akkor gyógykezelésre jogosultak, és ilyen módon mentesülnek a büntetés alól. Vagyis amikor ez a téma szóba kerül, szeretném most is elmondani, hogy a büntető törvénykönyv módosítása sem emberi, sem szakmai, sem morális mércén nem felel meg, ezeken elbukik. A nem függő fogyasztók esetében a büntetés elkerülhetetlensége a láthatatlanság irányába nyomja el ezeket a folyamatokat. Nem vé letlen az, hogy a betegek félnek, hiszen ezt a pszichiáterek elég világosan el is mondják. Láttam a miniszter urat egy tévéinterjúban, amelyben azt mondta, hogy nem váltak be az orvosi segítséget kérők számának csökkenésével kapcsolatos félelmek, mert még soha senki ellen nem indult eljárás az után, hogy orvoshoz fordult. (21.10) Kérem, miniszter úr, sajnos ez nem igaz, indult ilyen eljárás, sőt van olyan jogász ismerősöm, akinek több ilyen ügyfele is van. Vagyis azt kell mondanom, hogy ez a félelem kitapin tható, és ennek a félelemnek sajnos oka is van. Vagyis mondhatjuk azt, hogy minden stratégiai öröm ellenére a törvények közül a büntető törvénykönyv módosítása káros hatású és rossz. Ha a törvényeknél tartunk, meg kell emlékezni egy másik törvényről is, ez a pénzmosásról szóló törvény, amely nagy sikerként vonult be a magyar parlamenti történelembe. Ugyanakkor az egy ténykérdés, hogy a mai napig senkire nem tudták rábizonyítani, hogy ilyen tevékenységet végzett. Ez alapján a törvény alapján senkit el nem tu dtak ítélni. Tehát ez egy eredménytelen, rossz törvény, olyan, ami nem alkalmas arra, hogy fellépjen az ellen a jelenség ellen, amit a címében visel. A világon mindenhol a kábítószerterjesztők ellen a hatóság az anyagi alapok elvonásával próbálkozik. Nálu nk ez a dolog a törvény rosszasága miatt teljesen sikertelen, tehát úgy gondolom, hogy ez egy kudarc. Nem csupán az önök kudarca, annyiban a mi kudarcunk is, hogy a törvény vitája kapcsán nem sikerült önökkel megértetnünk, hogy ez a törvény így nem lesz jó . A rendőrségi fejlesztések különösen elmaradtak. Nincs esélyük komolyan felvenni a versenyt, akár a létszám, az ember, felszereltség vagy a fizetés kérdését nézzük. Benne van a jelentésben is, hogy összesen negyven főt harminc óra keretében képeztek a Ren dőrtiszti Főiskolán. Kérem, ez nevetséges ahhoz képest, hogy milyen számok és adatok röpködnek itt. Országosan legalább
