Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
10 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is azzal szeretném kezdeni, hogy osztozunk Rapcsák András családjának, munkatársainak, ro konainak, képviselőtársainak a gyászában, és ennek jeléül elhelyeztünk egy csokor virágot volt üléshelyén, amelyet én magam személyesen vittem oda. Miniszterelnök Úr! Ön nagyon fontos kérdésekről beszélt. Ki vitatná, hogy hazánk európai uniós csatlakozása, a földkérdés, a felsőoktatás helyzete, én nem státustörvénynek nevezném, hanem kedvezménytörvénynek, mert valójában az, vagy éppenséggel a magyar gazdaság aktuális mutatói nem tartoznának ebbe a körbe. Azonban azt gondolom, mindezek a fontos kérdések megé rdemlik, hogy tárgyilagosan megvilágítsuk arról az oldalról is, ahová a kormányzati reflektor fénysugara nem jut el. Az európai uniós csatlakozásról azt mondta a miniszterelnök úr, hogy nem volt meglepő. Attól, hogy nem meglepő, még fájdalmas. Magyarország esetében ugyanis azt gondolom, ez az ország, ez a társadalom joggal igényelhette volna, hogy eseti, egyedi elbírálásban részesüljön, mert Magyarország nagyon sok erőfeszítést tett azért, hogy ez az ország valóban alkalmassá váljon a teljes jogú csatlakozá sra. Amikor mi arról beszélünk, hogy kritikát fogalmazunk meg a hivatalban lévő kormány néhány lépésével, politikájával kapcsolatban, akkor mi nem Magyarország teljesítményéről, hanem azokról a mulasztásokról, azokról a hibákról beszélünk, amelyek teljes m értékben függetlenek attól, hogy uniós tárgyalásokról vane szó vagy nem, hiszen emlékeztetem a miniszterelnök urat, három és fél éve mondjuk, hogy a magyar mezőgazdaság állapotai elfogadhatatlanok. Az egy másik dolog, hogy Brüsszelben is felfigyelnek erre , és a brüsszeli bizottsági jelentésben szó szerint olvasható az a mondat, hogy azért nem kívánják a százszázalékos támogatást megadni, mert konzerválná a jelenlegi rossz szerkezetet a mezőgazdaságban. Ennek a szerkezetnek a modernizálásáért viszont ebben a kormányzati ciklusban valójában semmi nem történt, sőt ma rosszabb a helyzet, mint korábban bármikor volt. (Taps az MSZP soraiból.) Nem hiszem, hogy elfogadható lenne a Fidesz vezető politikusainak vagy vezető kormánypolitikusoknak az az álláspontja, hog y akkor, amikor az ellenzék kritikát fogalmaz meg, tulajdonképpen rontja Magyarország esélyeit és nemzetközi megítélését. Kétségtelen, nyilvánvaló, hogy külföldön nem javítja - ha úgy tetszik - a képet, amit kialakítottak, de nem az, amit mi mondunk, hanem a kritika alapjául szolgáló helyzet a mezőgazdaságban, a regionális fejlesztési ügyekben; hogy ennek az országnak nincs vidékfejlesztési programja; hogy az elmaradó és fejlődő régiók közötti különbség növekedett, és nem sorolom tovább. Ezek a valódi probl émák, nem az, hogy mi erről beszélünk! Ami a földkérdést illeti, úgy gondolom, persze nagyon jelentős lehet a családi gazdaságok számára az a támogatás, amiről korábban is hallottunk és ön is beszélt róla, de nem válasz több százezer ember megélhetési gond jaira, a vidék gondjaira, mert ez néhány ezer család, néhány ezer ember. Nekünk az az alapvető problémánk, hogy ma a magyar mezőgazdaságból sok százezer ember nem képes megélni, mert átláthatatlan a támogatási rendszer; mert nincsenek valóságos, hozzáférhe tő programok; mert nem törődött a kormány a magyar vidékkel és a magyar mezőgazdasággal. Ez az igazi probléma, nem a családi gazdaságok ügye. Ami a kedvezménytörvényt illeti, miniszterelnök úr, nem mi festünk rémképeket, nem mi keltettük a hangulatot. Kére m, hogy tárgyilagosan ön is gondolja végig a következő lépéssorozatot. Ez a kormány különösebb vita nélkül megállapodott Brüsszellel, hogy hét évig a csatlakozást követően sem mehet magyar munkavállaló korlátozás nélkül EUtagállamokba munkát vállalni; maj d a kedvezménytörvényben azt ígérte, hogy a határon túl élő magyarok korlátlanul vállalhatnak a törvény keretei között munkát Magyarországon; majd az ön által aláírt egyezmény azt helyezte kilátásba, hogy román állampolgárok is korlátlanul vállalhatnak mun kát Magyarországon. Majd jött a kormány és bejelentette, hogy összesen 81 ezer külföldi dolgozhat Magyarországon, majd a