Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határo... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PÁNCZÉL KÁROLY, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz):
87 Sportminisztérium a jelentését a magyarországi kábítószerhelyzetről. Ennek a jelentésnek az előszavánál van egy mottó, amely úgy hangzik, hogy "sokaknak semmi sem lehetetlen". Ha egy szóban kellene összefoglalni a kábítószerellenes nemzeti stratégia lényegét, akkor ez az egy szó az "összefogás" lenne: összefogás a kormányzaton belül, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ez is egy olyan területe a magyar társadalomnak, amely nagyon sok közigazgatási szervet, minisztériumot érint; összefogás a társadalommal, mert azt gondolom, valóban olyan fontos ügyeket, olyan problémákat, amelyekre nehéz megoldást találni, tényleg csak együtt, összefogva tudunk megoldani, és összefogás azokkal a nemzetközi szervekkel, amelyek ezzel az üggyel foglalkoznak - az ő tapasztalataik begyűjtése, az ő eredményeik, illetve az ő eddigi munkájuk megismerése. Még egyszer mondom, ennek az anyagnak az összefogás a lényege. Nagyon nehéz volt - és ezt most is érezzük - elkezdeni egy olyan munkát, amelyben ugyan hittünk, hogy eredményre vezethet, de nagyon biztosak nem lehettünk benne. Ez a kábítószermegelőzés volt. M indannyian tudjuk, hogy mindig azoknak a problémáknak a megoldására van lehetőségünk, amelyekre politikai válasz érkezik, akarat a központi kormányzattól arra, hogy segítsen ezt megoldani. A kábítószerprobléma az a tipikus terület, amelyre későn érkezett a politikai válasz. 1997ben itt a magyar parlamentben létrejött egy eseti bizottság, amely - azt gondolom, és most is azt mondom, minden bizottsági ülésen el is mondtam - nagy munkát végzett abban - valóban összegyűjtötte a fontosabb területekről jövő sza kembereket , amiket mindenképpen meg kellett tenni, és elkezdődött egy olyan munka, amelyet ugyan nem tudott végigcsinálni, de mindenképpen valamiféle alapot jelentett. Későn érkezett a politikai válasz a kábítószerügyben, akkor, amikor már nagyon sok hel yen volt probléma, amikor már nagyon sok fiatal fogyasztott kábítószert. Nagyon könnyen mondjuk persze mostanában - és ez talán jó indok is lehet , hogy telítődött a piac, ezért lassul a kábítószereket kipróbálok aránya. Azt gondolom, ez mindannyiunk fele lőssége. 1998ban a polgári kormány hivatalba lépése után a kormányprogramban is szerepelt a kábítószermegelőzés fontossága, létrejött az ifjúsági és sportbizottság a parlamentben, amire még nem volt példa. Nagyon sokat beszéltek sokan az ifjúságot érintő problémákról, és azt gondolom, ezzel, hogy egy főbizottsága van a parlamentnek, mindenképpen fontos helyre került ez a kérdés; és létrejött az Ifjúsági és Sportminisztérium, melynek egyik helyettes államtitkársága felelős a kábítószerkoordinációért. (20. 50) Létrejött tehát az az intézményrendszer, amely a nyolcvanas évektől kezdve a Magyarországon dolgozó szakembereket, a szertefutó akaratokat össze tudja fogni, valóban alkalmas arra, hogy egy mederbe terelje. El is kezdődött egy olyan munka, amely nagyon sokrétű volt. Az első nagy terület talán a pályázati rendszer. Nagyon sok olyan programot, rendezvényt, kiadványt szerettek volna már kiadni civil szervezetek, szakemberek, amelyekre mindenképpen szükség lett volna, éppen azért, ami az előbb is elhangzott , hogy a társadalom, a családok, a szülők, a pedagógusok ne kezeljék ezt a kérdést "tabuként", de nem nagyon volt lehetőség arra, hogy ezek támogatást nyerjenek. Az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatai lehetőséget adtak arra, hogy az ország minden rész én, ahol erre akarat volt, nagyjából meg tudtak szervezni olyan rendezvényt, amelyeket régóta terveztek. Sikerült olyan kiadványokat létrehozni, amelyek tájékoztatásul szolgáltak azoknak, akik mindenképpen hiteles információhoz szerettek volna jutni, és el indulhattak olyan képzések, beszélhetnék akár a kortársképzésről, akár az Oktatási Minisztérium és az Ifjúsági és Sportminisztérium közös összefogásaként létrejött olyan rendezvényekről az általános iskolákban, amelyek szintén megfelelő információkat hordo ztak. Még mielőtt létrejöhetett volna a nemzeti stratégia, még egy fontos dolog mindenképpen előttünk állt. Ez pedig az, hogy olyan kutatások jöjjenek létre, olyan számokkal rendelkezzünk, amelyek valóban világossá teszik azt nekünk, hogy milyen problémáva l is állunk szemben. Úgyhogy kutatásra, ifjúságkutatásra és - az előbb a miniszter úr mondta - felnőttkutatásra is sor került. Sor
