Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 26 (252. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
302 ELNÖK (dr. Áder János) : Me gkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem. (11.00) Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csurka István frakcióvezető úr, Magyar Igazság és Élet Pártja. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Feltéve, de meg nem engedve, hogy az MSZP elnökének módjában lesz beváltania ígéretét és a Terror Házát az emlékezés és megbékélés házának nevezteti el, az emberben kérdések tolulnak fel. Ha eg yszer a Terror Háza a nyilas terror és a kommunista terror háza egyaránt, akkor az emlékezés és a megbékélés mindkettőre vonatkozik, és így a Magyar Szocialista Párt a nyilas terrorral is meg akar békülni, és arra is emlékezni akar, nem csak a sajátjára, a kommunistára. Ez pedig egy olyan terv, amely mellett nem szabad szó nélkül elmennünk. A nyilas terrorral való megbékélés kilátásba helyezése a Szocialista Párt részéről az egész magyar demokrácia eddigi eredményeit és alkotmányos rendünket is fenyegeti. M ert természetesen a kommunista terrorral való megbékélést sem tartjuk elfogadhatónak, de azt még megértjük, hogy bizonyos kötődések miatt, a szocialista múlt terrorisztikus elemei miatt a terror eme fajtájának a nyílt elítélésétől a Szocialista Párt tartóz kodik, de hogy ugyanígy a nyilas terrorral is meg akar békülni, azzal a nyilas terrorral, amelyet mindannyian elítélünk és amelynek elítélésére való kötelezettség benne van a békeszerződésben, az már végképp elfogadhatatlan. Az Országgyűlésre pedig azért t artozik ez a kérdés, mert a Magyar Szocialista Párt a jelenlegi politikai felállásnak az egyik főszereplője, és ha minimális mértékben, de megvan a lehetősége arra, hogy az elképzeléseit valóra váltsa, és - mintegy a MolotovRibbentroppaktum mintájára - o lyan rendszert vezessen be hazánkban, amelyben nosztalgikus emlékezés tárgya lesz a nyilas és a kommunista terror egyaránt. Mondanom sem kell, mekkora nehézséget vált ki ez majd ki az európai integrációban, amelynek pedig legalábbis szóban lelkes hívei a s zocialisták. Ezenkívül általános társadalmi kérdéseket is előránt ez az ellentmondásosság. Önkéntelenül adódik ugyanis a kérdés, mekkora kárt tesz a társadalomban, mennyire zavarja meg az állampolgárok tisztánlátását és mérlegelési képességét, ha van a mag yar politikai szereplők között egy ennyire ellentmondásos szereplő: egyszerre rábólintani mind a nyilas, mind a kommunista terrorra; elfogadni a Benešdekrétumokat, melyek több százezer magyar jogfosztását jelentették, és az azokkal szembeni állásfoglalást felróni a kormányfőnek; ugyanakkor háttéregyüttműködésben lenni olyan szlovákiai erőkkel, amelyek még a Benešelveknél is kegyetlenebbül, de azokat helyeselve üldözik jelenleg is a szlovákiai magyarságot (Szórványos taps a MIÉP és a Fidesz soraiból.) ; 23 millió román munkavállalótól félteni a magyar piacot, és előtte megszavazni a státustörvényt; megkövetelni, hogy a rendőrség foglaljon állást egy baseballütős galád merénylet elkövetőjének háttere tekintetében, de vállat vonni, és "na és?"t mondani, amik or a törvényes ítélet megszületik az érintettségről. Még végtelen sokáig lehetne sorolni az önellentmondásokat. Vagyis az a kérdés, elfogadhatóe, hogy egy ennyire belső tartás nélküli, elvtelen, mindennek az ellenkezőjét is vállaló és a színét sem képvise lő párt legyen az egyik főszereplője a magyar demokráciának. Szerintünk nem fogadható el. Az a párt, amelynek nincs világos, következetes vonalvezetése, amely nem képviseli a társadalom meghatározott részét, amely egyszerre szolgál a pénzoligarchiának és a szakszervezeteknek, az idegenszerűségnek és közben magyarnak mondja magát, annak nem a politikai életben - és ott is csak egy kis jóakarattal , hanem a cirkusz porondján van a helye, a fűrészporban vagy az elefánt mögött ballagva, egy nagy lapáttal és ve sszősöprűvel a kezében. (Derültség a Fidesz soraiban.) Köszönöm. (Taps a MIÉP és a Fidesz soraiból.)
