Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP):
284 November 8án felvették a harcot a városrészbe vonuló szovjet katonákkal, akik közül többen elestek és megsebesültek. November 12én, miután a kommunista vezetők becsületszavukat adták, hogy nem lesz b ántódásuk, elment tárgyalni a Nemzeti Bizottság a kerületi tanáccsal, ezen nem ismerték el a Kádár által kinevezett vezetőket, követelték eltávolításukat, valamint a Nagykormány visszahozatalát. Ekkor szovjet harckocsik vették körül a városházát, és Földe s László irányítása mellett letartóztatták őket. Kádárék rettenetes bosszút álltak azért, mert a munkásváros, a vörösnek eufemizált Újpest állt ellen legkeményebben - a vörös Csepellel együtt - a szovjet agressziónak és Kádáréknak. Harminchárom, zömmel mun kásembert állítottak a hírhedt népbírósági tanácsok elé. Halász Pál elnökletével tíz embert ítéltek halálra, és hetüket végezték ki. Kósa Pál a Kisfogházban is ellenállt, hogy ne végezhessék ki a gyűlölt Kádárék, felvágta ereit. Megmentették, felerősítetté k, s miután sebe behegedt, mert a cinikus törvény szerint csak egészséges emberen lehetett a halálbüntetést végrehajtani, egy hét múlva, 1959. augusztus 5én őt is kivégezték. A szabad, demokratikus Magyarországot éltette ez a nagyszerű ember. Csak lábjegy zetben jegyzem meg, hogy a három életben maradt halálraítélt évekkel ezelőtt már szívinfarktusban meghalt. Isten áldja meg emléküket! Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem, a kormány nevében kíváne reagálni valaki az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dán János képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, "Infúziót a sertéságazatnak!" címmel. Megadom a szót. DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt év őszén a sertéshús világpiaci ára zuhanni kezdett, és jelenleg az élősúlykilogrammonként 260 forint alatt van. Egyes meg nem alapozott vélemények szerint, amelyek a médiában is megjelentek, elképzelhető, hogy akár 200 forint alá is csökkenhet. Természetesen nem azért, mert a magyar gazdaság állítja elő drágán, hanem azért, mert versenyeznünk kellene teljesen egyenlőtlen feltételek között a szubvencionált, erős iparral és erős gazdasággal rendelkező országokkal. A tartósan alacsony ár a mi esetünkben a sertéságazatot tönkretehetné, amely rendkívül érzékeny a költségekre. Jelenleg mintegy 4,6 millió sertés van az országban, és ez mintegy 500600 ezer családot érint. Természetesen a társas vállalkozásokat is érinti ez a probléma, tehát a megmaradt nagyüzemi méretű sertéstelepeket is. A helyzetet az elmúlt év őszén és egész januárban is a Vágóállat- és Hústerméktanács és az FVM példásan oldotta meg, úgy, hogy a VHT a saját intervenciós alapjából 500 milliót adott, és az FVM szintén 500 milliót hozzátett, és így egymilliárd forint támogatást kaptak a termelők. Tehát ezt a válságot a termelők szinte észre se vették. (20.40) Az ország sertésállományának jelenlegi szinten való megtartása - tekintettel arra, hogy a sertésr e azért bizonyos hullámzás jellemző - mindenféleképpen érdekünk, tehát érdekünk az, hogy a tenyészállatokat ne vágják ki, és így a reprodukció biztosítva legyen. Az elmúlt évben a minőségi termelés esetén akár 380 forintot is el lehetett érni, de a leggyen gébb minőség is elérte a 300 forintot, így mindenki mintegy 334 forintos átlagárat kapott. Tekintettel arra - közeledve az uniós csatlakozáshoz és a nemzetközi előírásokhoz , hogy az exportot nem lehet szubvencionálni, így a termelői típusú támogatások ho sszú sora lenne megfelelő, ami természetesen minőség szerint differenciálná a jövedelemkiesés pótlását egyes minőségi osztályok között. A termelőknek természetesen a legkényelmesebb megoldás az lenne, ha a sertés árába beépülne a
