Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
28 szervezetek munkájában részt venni, de híveit biztatja arra, hogy ezt tegyék me g. Ugyancsak az önértelmezés gondolata az, hogy értékrendjének társadalmi képviseletét szorgalmazza, és fenntartja magának a jogot, hogy eligazítsa híveit, nem hallgathat azokban a kérdésekben, amelyek a nemzet számára sorsfordulót jelentenek. Nem titok az sem, hogy a polgári koalíció képviseli a keresztény értékrendet. Miben? Például emberképében, társadalomképében és jövőképében. Ha csak két szempontot említek, máris tudják, mire gondolok: az értékcentrikus gondolkodásra és a közösségek erősítésére. Ezt a z egyházak észrevették. Ezen miért kell csodálkozni? Vitatják talán az ellenzéki képviselők, hogy a papságnak joga van politikai véleménynyilvánításra? Ezt így nem lehet vitatni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Végre kimondtad! - Közbeszólások az MSZP sorai ból.) A polgári kormány nem osztja meg a társadalmat, nem kíván hívők és hívők szembeállításával leveleket írogatni, az egyházakat pedig partnernek tekinti a társadalom építésében, olyan társadalom építésében, amelyben jelen vannak az értékek, és jól működ nek a közösségek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) (16.00) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Deák Ferenc, amikor már nagyon öreg volt, és az ifjúság bárhogy szóba került, akkor mindig azt mondta, hogy neki ehhez feltétlenül hozzá kell szólnia, mert ez egy olyan rendkívül fontos téma, és egyéb ként is ő közvetlenül érintve van így ebben a kérdésben. Mi, kisgazdák így vagyunk a földdel; minden alkalmat megragadunk arra, hogy a földről beszéljünk, a földről és a föld népéről beszéljünk, különösen így a tavaszi ülésszak idején, amikor már minden ga zdaember minden idegszálával azon van, hogy mit kell tenni a határban, és már a kertészek arra készülődnek, hogy mennek metszeni. A készülődés, a felkészülés mindig jó arra is, hogy számot vessen az ember, mi is történt, mi is volt a mezőgazdaságban az elm últ időszakban. Kétségtelenül fontos a téma, hiszen a legutolsó számvetések, statisztikák szerint is mintegy kétmillió ember van valamilyen formában érintve a mezőgazdaságban, akár fő, akár kiegészítő tevékenységként. Ez a lakosság 20 százaléka, tehát min den ötödik ember valahogy érdekelve van ebben a kérdésben. A sajtó is éppen ezért sokat beszél róla, sok álhírt, mondhatnám, rémhírt közöl a mezőgazdaság állásáról; persze a balliberális ellenzéknek a mondókáját közlik, és még a legjobb hírből is rémhíreke t faragnak. Erre volt jó példa, hogy amikor szép termés volt várható - az örvendetes dolog, ha jó a termés , még ebből is rémhírt faragtak, hogy úristen, tele lesznek a magtárak, ott fog rohadni, nem fognak tudni vele mit kezdeni. Majd aztán amikor nem kö vetkezett be a tragédia, és igenis tudtak vele mit kezdeni, akkor azt mondták, hogy most momentán, véletlenül szerencséje van a kormánynak, ezért nem következett be a tragédia. Nos, ezek a hírek - de mik a tények? A tények természetesen egészen mások. Ha a mezőgazdaság értékét, a termelés értékét nézzük, akkor az feltétlenül növekvő tendenciát mutat. Ha a két nagy termelési ágat vesszük, a törvénytermelést és az állattenyésztést, a bruttó termelési érték kétségtelenül növekvő tendenciát mutat. Ha a beruházá sokat nézzük, hatalmas mérvű beruházások következtek be a mezőgazdaságban, soha ilyen az elmúlt tíz évben nem következett be, ami természetesen - és ez a valóság - a támogatási rendszernek is a következménye. 2000ről 2001re több mint 50 százalékkal nőtt a támogatás összege, 50 milliárd forinttal, és ez így van ebben az évben is. Ebből igazán lehet szépen beruházni, és meg is történnek ezek a beruházások - ez a valóság.
