Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP):
153 környéki népek kisebbnagyobb csoportjai , egy messze alacsonyabb civilizációs fokon rekedtek meg, éppen azért, mert ennek a tudásnak a birtoklását nem sajátították el. Így jöttünk északabbra és mentünk délebbre is, mert a hő, az energiának ez a kulcsfontosságú formája ezt megengedte. Ha ebből a szempontból nézem, azt látom, hogy az ipari forradalom, a gőzgép feltalálásának és alkalmazásának, majd a villamosság mint energiaforma használatbavételének lépcsőjé n haladtunk tovább, és néhány évtizede már abban a helyzetben vagyunk, hogy atomenergiát is tudunk biztonságosan kezelni. Sajnos, ebben az esetben is ugyanaz a helyzet, mint az első kődarabnál, ha jó célra használta, akkor élelmet szerzett vele ősünk, ha r ossz célra, akkor a vetélytársát megsebesítette, ne adj' isten, éppen megölte. Ez így vonul végig az emberiség történelmén. Sajnos, az atomenergiának is van egy nagyon káros, tragikus, a történelemből sajnos már tudjuk, egy rendkívül hosszú következményekk el járó alkalmazása, felhasználása, de van - s hála istennek, most már ez a meghatározó - az a békés célú felhasználás is, amiről itt is szó van. Ez a magyar energiaellátás rendszerében - mint az előbb bizottsági vélemény keretében már elmondtam - jelentős hányadot képvisel. Hogy mi itt tarthatunk, az az elmúlt évtizedek nagyon tudatos, nagyon jól átgondolt tudomány, oktatás- és energiapolitikájának a következménye. Hogy ma olyan erőműről, olyan működésről, olyan biztonságról beszélhetünk, amit a jelentés is mutat, és amit néhányan már vázoltunk vagy aláhúztunk, az annak köszönhető, hogy Csillebércen van egy kutatóreaktorunk, a Műegyetemen van egy oktatóreaktorunk, és erre alapozva már van egy termelő reaktorunk - erőművünk négy reaktorral - is, és ez a sza kmai háttér, ez a tudományosoktatási előzmény adta meg a lehetőségét annak, hogy ott tarthassunk, ahol tartunk, hogy európai, sőt világszínvonalon működtethetjük a Paksi Atomerőművet. Ez rendkívül fontos. S ehhez tartozik az is - mert most nemcsak atombiz tonságról beszélünk, hanem sugárbiztonságról is , hogy a radioaktív izotópoknak mindaz a sokoldalú alkalmazása, amelyet a gyógyászat, az ipar, esetleg a mezőgazdaság nagy számban és sok területen élvez, megint csak azon múlhat, azon múlik, hogy oktatásunk , tudományos kutatásunk megteremtette - és a jövőben is szükségszerűen meg kell teremtse - ennek a szakmai feltételeit. S ha ehhez olyan politikai döntések járulnak, amelyek jó értelemben segítik és támogatják ezt, akkor egyrészt az energiaellátásban, másr észt a termelésben is nagyfokú biztonságunk lehet, és akkor e tekintetben nyugodtan nézhetünk a jövőbe. Hozzá kell azonban tenni, ne essünk abba a túlzásba, hogy mindenáron csak energiát kell termelnünk, olcsón és biztonságosan - ahogy azt az atomerőmű tes zi , hanem a felhasználásban is rendkívül megfontoltan és korszerűen kellene, kell tevékenykednünk. (10.40) Itt van előttünk ez a J/5191. számú tájékoztató Magyarország energiapolitikájáról. Az ebben szereplő adatok döbbenetesek. Olyan nagy fajlagos energ iafelhasználással dolgozunk, akár a legkülönbözőbb termékek előállításában, akár az egy lakosra jutó energiafelhasználásban, ami pazarló és luxus. Ez az energiapolitika - amely természetesen tágabb, mint az atomenergia és az atombiztonság kérdése - azt kel l nagyon határozottan megcélozza és minél nagyobb mértékben megvalósítsa, hogy a megtermelt energiát nagyon gazdaságosan, nagyon racionálisan és csak nagyon józan mértékben használjuk fel. Azt a pazarlást, ami egyes fejlett, majdnem azt is mondhatnám, túlf ejlett országokban megnyilvánul, mi nem engedhetjük meg magunknak, nem engedhetjük meg egyrészt költségoldalról, azt gondolom, nem engedhetjük meg a környezetünk oldaláról annak védelme érdekében sem. Azt is hozzá kell tenni ehhez a képhez, hogy most ugyan az atombiztonságról beszélünk, de minden más energiatermelés nagy kockázatot, nagy környezeti veszélyártalmat jelenthet; az egész légkörprobléma, a melegházhatás, a globális felmelegedés közismerten más energiatermelési háttérre vezethető vissza. Ez a fos szilis tüzelőanyagok égetéséből származó káros következmény, és ugyanakkor ártalmatlannak tűnő vízi energia is jelenthet veszélyforrást, gondoljunk BősNagymarosra vagy éppen a Dráván felépítendő vagy fel nem építendő erőmű problémájára.
