Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
138 bekezdése nem m ódosult, amely kifejezetten kimondja, hogy külföldi magánszemély és jogi személy nem vásárolhat termőföldet Magyarországon. (Dr. Géczi József Alajos: Sajnos veszik!) Ez jelenleg is hatályban van. Sőt, mivel ez a módosított törvény nemcsak az elővásárlási j ogot határozza meg, hanem az előbérleti jogot, így még szigorodott az eredeti törvényi rendelkezés. Hiszen tudjuk, hogy a haszonbérlet és a haszonélvezet igénybevételével jöttek létre ezek a zsebszerződések, és annál is felállít egy sorrendet, ott is a neg yedik sorban említi a helyben lakót, tehát szinte kizárja, hogy külföldi zsebszerződéssel megszerezze akár a bérletét is ezeknek a termőföldeknek. Híresztelnek azután más butaságokat, szamárságokat is a földtörvény módosítása kapcsán, például azzal ijesztg etik a szegény nyugdíjasokat, hogy nyugdíjas nem lehet a családi gazdaság vezetője, mivel azt csak főfoglalkozásban lehet végezni. Teljesen képtelenség, nincs is már nyugdíjkorhatár Magyarországon (Derültség az MSZP soraiban.) , egy nyugdíjas bármilyen munk át végezhet minden további nélkül. Ugyanezt mondják arra, amit már a tegnapi napirend előttimben is elmondtam, azt a szédelgést, amikor azzal ijesztgetik a magyar gazdákat, hogy aki nem végzett valamiféle szakiskolát, az nem lehet egy családi gazdaság veze tője, illetve majd most, hatvanhetvenéves korában iratkozzon be ilyen iskolába, mert nem mondják el a módosítás további részét, a másik részét a mondatnak, tehát hogy vagy ilyen iskolát végzett, vagy három éve mezőgazdasági tevékenységet folytat, és ebből adóbevétele is van. Tehát ilyenekkel szédítik a szegény állampolgárokat (Dr. Géczi József Alajos: A rémhírterjesztők!) , azokat, akik boldogan foglalkoznának mezőgazdasági termeléssel, és valóban megalapozza ez a módosítás az ő további életüket. Mindebből azt kell kiemelni és rögzíteni: nem igaz, hogy Magyarországon lenne ma olyan hatályos törvény, ami alapján külföldi vásárolhat termőföldet Magyarországon. Nem igaz, ez az egyik tanulság. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A másik pedig, hogy a politikai szédelgőket le kell leplezni, mert szennyezik a közéletet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.- Dr. Géczi József Alajos: Ez így van, ahogy mondta.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki válas zolni. Megadom a szót Vonza András miniszter úrnak. DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban lábra kapott az az álhír, miszerint a termőföldtörvény módosítása lehetővé teszi külföldieknek a földtulajdonszerzést. Lássuk ehhez képest a tényeket! (Dr. Takács Imre: Nézzük!) Mint az valamennyiünk előtt ismeretes, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény a külföldiek termőföldtulajdonszerzését tiltó, föl dhasználatukat pedig korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A termőföldről szóló törvénynek az elővásárlási jogot szabályozó rendelkezései fentiekkel összhangban t ermészetesen az elővásárlási jog kedvezményét nem biztosítják sem külföldi magán- sem jogi személyek számára. A decemberi törvénymódosítás változást hozott a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet vonatkozásában is, vagyis jogi sze mély és jogi személyiség vonatkozásában termőföld tulajdonjogát kizárólag a magyar állam, az önkormányzat és a közalapítvány szerezheti meg. A termőföldtörvény módosítása tehát nem tette lehetővé külföldiek számára a termőföld tulajdonának megszerzését, ső t éppen szigorította a törvény szabályait. A január 1jéig hatályban volt rendelkezések ugyanis nem zártak ki bizonyos olyan lehetőségeket, amelyek földtulajdonszerzést ugyan nem, de szinte korlátlan rendelkezési lehetőséget biztosítottak akár külföldiekne k is. Ilyen lehetőség volt az, hogy haszonélvezeti jogot, valamint a használat jogát külföldi javára érvényesen
