Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - Az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
91 Felhívnám a figyelmet arra - nemcsak a jelen levő képviselőkét, hanem a rádióhallgatókét is , hogy a most megvál asztandó öt személy március 22éig mindenféle kontroll nélkül gyakorolja a tevékenységét, eltekintve attól, hogy egyes döntéseivel szemben kifogással lehet élni a Legfelsőbb Bírósághoz. Ennek következtében olyan helyzet áll elő, hogy március 22éig kizáról ag olyan személyek kezében lesz a döntés a választási kampányt, a választási eljárást érintő, meghatározó jelentőségű kérdésekben, akiknek politikai kötődése szinte teljesen egyértelmű. Nem kívánom megismételni Kóródi Mária képviselő asszonynak a szavait. Ő pontosan bemutatta azt, hogy kiket javasolt a belügyminiszter úr az Országos Választási Bizottság választott tagjainak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak politikai problémák jelentkeznek, hanem szakmaiak is. A javasolt személyek egy része nem va gy csak érintőlegesen foglalkozott a választójog, a választási rendszer és a választási eljárás kérdéseivel, és bizony az életrajzokban még szakmai hiba is előfordul. Ugyan kicsinységnek, apróságnak tűnik, de azért fel kell hívnom arra a figyelmet, hogy Ma czonkai Mihály úr önéletrajzában arra utal, hogy ő 1994 óta a pécsi helyi választási bizottság tagja, jelenleg ennek a bizottságnak a titkára. Azonban utalnom kell arra, hogy 1997. november 6a óta, amikor a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény hatályba lépett, a titkári tisztség megszűnt. (Taps az MSZP soraiban.) Ennek következtében olyan helyzet állt elő, hogy olyan személyt javaslunk az Országos Választási Bizottság tagjának, aki még a saját funkciójának a nevét sem ismeri. (Derültség és taps az MSZP soraiban.) Ennek a törvénynek a 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy a választási szerv, beleértve az Országos Választási Bizottságot is meg a szavazatszámlálót is meg a többi szervezetet is, megválasztja alakuló ülését követően elnökét és elnökhely ettesét. Régebben, 1997 előtt a titkárt külön választották akár a fővárosi, megyei közgyűlés, akár a parlament plenáris ülésén. Ennek következtében nekem az a véleményem, hogy aki a saját funkciójának a nevét sem tudja, attól nem várható el, hogy megalapoz ottan tud dönteni nagyon komoly jogi kérdésekben. Abban én egyetértek Hende Csaba államtitkár úrral, amikor ő Hack Péterrel vitatkozott az ügyészségi törvény módosítása kapcsán, hogy ahol két jogász ül, ott három szakvélemény egyből megszületik. Éppen ezér t szükséges az, hogy mind politikailag, mind szakmailag megfelelő emberek kerüljenek ilyen funkcióba; politikailag el nem kötelezettek, szakmailag pedig olyan mértékben megalapozott tudással, felkészültséggel rendelkezők, akik képesek arra, hogy a bonyolul t választójogi szabályokat és eljárási szabályokat alkalmazzák. Mindezen tényezők miatt kétségeimet kell kifejeznem az iránt, hogy a most következő választási eljárás és választási kampány valóban megfelel a fair eljárás, a fair kampány szabályainak. Kétsé gemet kell kifejeznem abban a kérdésben tehát, hogy valóban teljesíteni tudjae az Országos Választási Bizottság törvényben meghatározott feladatát, valóban képese arra, hogy pártatlanul járjon el. Köszönöm a figyelmüket. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Br avó! - Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Répássy Róbert úr, a Fidesz képviselője. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsopo rtjának álláspontja szerint az Országos Választási Bizottság leendő tagjai minden tekintetben megfelelnek (Közbeszólás az MSZP soraiból: A Fidesznek!) a demokratikus választásokat biztosító, kétharmados választójogi törvény előírásainak. (Közbeszólás a Fid esz soraiból: Így van!) A választási törvény, pontosabban a választási eljárási törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg az Országos Választási Bizottság tagjaival szemben. Így azt a szabályt is tartalmazza a törvény, hogy a Magyar Köz társaság bíráihoz hasonlóan pártnak, jelölő szervezetnek tagja nem lehet az Országos Választási Bizottság tagja. Ha a Magyar Köztársaságban a bíróságok
