Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a gazdasági miniszterhez - "Mit kíván tenni a tárca a munkabér eddiginél fokozottabb védelme érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
45 Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Úr! A munka törvénykönyve hatálybalépésétől kezdve tartalmaz egy s zabályt, mely szerint a munkáltatónak a munkabért a munkavállalónak közvetlenül kell megfizetnie. A munkahelyen történő készpénzes bérfizetéstől eltérni csak két esetben, méghozzá jogszabályban nevesített esetben lehet. A munkáltató csak kollektív szerződé s rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján utalhat át munkabért, vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára. Tehát csak ez a két eset lehetséges. A munkáltató tehát egyoldalúan nem intézkedhet az átutalással történő teljesítésr ől. Ennek alapján megállapítható, hogy az egyoldalú munkáltatói döntésen alapuló banki átutalással történő bérfizetés, illetve az a tény, hogy ha a munkaadó határozza meg, hogy mely banknál kell számlát nyitnia a munkavállalónak, nos, mind a két eset jogel lenes. Ilyen jogellenes munkáltatói intézkedés esetén a munka törvénykönyve jogorvoslatot biztosít, a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat. Kollégáim tájékoztatása szerint, akik a különböző bírósági gyakorlatokat megvizsgálták, nem ismert ilyen jell egű viták sokasága, de szakmai tapasztalatszerzés okán is örömmel fogadják, ha ilyen munkajogi vitákról a képviselő úr tájékoztatást nyújt számukra, vagy felhívja a figyelmüket egyikmásik jogesetre. Amennyiben viszont a munkavállaló egyoldalú megbízással rendelkezett a banki átutalásról, úgy neki joga van arra, hogy egy újabb egyoldalú nyilatkozattal korábbi nyilatkozatát visszavonja, és a készpénzes kifizetést válassza. Más a helyzet akkor, ha a munkavállaló és a munkáltató munkaszerződésben állapodott me g a bankszámlára történő bérfizetésről; ebben az esetben ezt a rendelkezést közös megegyezéssel lehet módosítani. A munkavállaló megfelelő védelmét például a munkáltató által alkalmazott blankettaszerződés ellen az biztosí thatja, ha az adott munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés rendelkezik a bankszámlára történő bérfizetésről. Tehát a szakszervezetek feladata, hogy a kollektív alku során egy ilyen kikötést csak akkor fogadjanak el, ha a munkáltató egyidejűleg azt is v állalja, hogy az egyszeri pénzfelvétel esetén felmerülő bankköltségeket teljes egészében meg fogja téríteni. Más megítélés alá esik az a helyzet, ha a bankautomata nem működik, és a panaszok ebből fakadnak. Jelenleg több különböző lakossági szolgáltatást n yújtó bank biztosít bankautomataszolgáltatást, így a bankszámlatulajdonos munkavállaló elégedetlensége esetén indokolt, ha új hitelintézetet választ, vagy a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek értelmében fogyasztói bejelentést tesz a bankhoz. Ebben az esetben a banknak a panaszt kötelessége kivizsgálni és megfelelő intézkedéseket tenni. Amennyiben ezek elmaradnának, úgy a panaszos a fogyasztóvédelmi jogszabályok rendelkezése szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet területi szerveihez fordulhat. Így tehát széles lehetőségek vannak arra, hogy azok az ellentmondások, hátrányok, amelyeket a képviselő úr az interpellációjában említett, jogi úton kikerülhetőek, megelőzhetőek legyenek. Természetesen a szakszervezeteknek a kollektív alku során kiemelt szerep ük van a munkavállalói érdekek képviseletében, védelmében. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és kérem a választ elfogadni. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő urat, h ogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Képviselő úr! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a részletező, közérthető választ. Elfogadom, mert egyértelműen állást foglal a munkavállaló melle tt. A válaszban
