Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
946 eszköz, ne jusson be a termőföldpiacra! Az elővásárlási jogok sorrendje - helyben lakó, nemzeti földalap - bizonyos védelmet nyújt ez ellen, de nem tökéletes, his zen a pénz ereje olyan, hogy kérdés, hogy a pénz, a tőke erejével versenyképes tude lenni a helyi gazdálkodó vagy adott esetben az állam, a nemzeti földalap, hiszen az elővásárlási jog csak egy korlátozott jog. Tehát a szerzési jog kapcsán, amit a mi törv ényjavaslatunk tartalmaz, hogy csupán a helyben lakók vásárolhassanak termőföldet, amiről kisgazda hozzászólónk, Kurucsai Csaba is beszélt, e vonatkozásban újragondolás szükségeltetik, és újra át kell gondolnunk, hogy egy szerzési jog deklarálása az alkotm ányossági próbát mégiscsak nem álljae meg. Tudniillik itt alkotmányossági aggályok merülnek fel. Azt gondolom, hogy ezekről a kérdésekről majd a törvényjavaslat tárgyalásakor kell bővebben beszélnünk, csak jelzem azt, hogy a Magyar Demokrata Fórum, amelyn ek törvényjavaslata hárompártiként természetesen benn van a parlament előtt, meg fogja vizsgálni, hogy a szerzési joggal kapcsolatos álláspontját meg tudjae változtatni vagy pedig megpróbálja azt érvényesíteni. Szó esett a zsebszerződésekről, egy mondatot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Tiszteletre méltó a kormány szándéka, de a végső cél nem lehet csupán az, hogy arra ösztönözzük a zsebszerződő egyik felet, a magyar felet, hogy hozza nyilvánosságra, mert jobban jár esetleg: a realizálását kell megak adályozni! Tehát ezeket a törvényeket úgy kell megalkotni, hogy soha ne realizálódhassanak azok a zsebszerződések, amelyekről nem tudjuk, hogy mit tartalmaznak, csak sejtjük, illetve vannak példák, hogy tudjuk. Számtalanszor elmondtam, hogy nem szakadhatun k el a magyar valóságtól. Beszélünk a családi gazdaságról, és a nagybirtokrendszerek kialakulásának vagyunk a szemtanúi Magyarországon. Aki tudja, hogy mit jelent egy részvénytársaság, egy kft., az tudja, hogy az tőkés nagyüzem, ott már a szolidaritás, az egyes tulajdonosok, a kistulajdonosok érdeke elveszik, ott a nagytulajdonosok dirigálnak. (Francz Rezső: Ez nem igaz.) Éppen ezért azt gondolom, hogy helyes a törekvésünk a családi gazdaságok segítésére, támogatására, erősítésére, és végre ne csak beszéljü nk róla, hanem tegyünk is, ahogy '94ben a géptámogatással meg a falugazdász hálózattal tettünk! De vegyük tudomásul azt, hogy a szövetkezés különféle formái is Magyarországon ma realitások (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!) , és ezek a realitások sok embernek adnak kenyeret, és ezeknek az embereknek a kenyerét is meg kell védenünk! Éppen ezért, amikor a külső üzletrészt említették itt, akkor eszembe jutott, hogy a Magyar Demokrata Fórum - bár lojális koalíciós partner volt mindig - nem szavazta meg az üzletrészről szóló törvényt; ha a szocialisták itt lettek volna teljes egészében, át sem ment volna. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) Végső soron nagyon örülünk annak, hogy a kormányrendelettel most az történik a külső üzletrészek vonatkozásában, amit mi szeret tünk volna elveiben és gyakorlatában is, és rendkívül örülök annak, hogy a csődben lévő nagyüzemekkel kapcsolatos külső üzletrész problémakörét a minap a miniszter úr is felvetette, hogy erről tárgyalni kell. Nem azért, kérem, bár persze minden összefügg a politikával és a voksszerzéssel, de legyünk már egymással olyan jóindulattal egy kicsit, hogy tételezzük fel, hogy szeretnénk talán segíteni azokon az embereken! Ne csak mindig a politikai sandaságot tételezzük fel egymásról, hanem tessék azt átgondolni, hogy egy vidéki képviselő hány olyan emberrel találkozik, és ezek az emberek a felelősséget mennyire a vállunkra rakják, hogy ők önhibájukon kívül most nem kapják meg az üzletrészüket, mert tényleg nem tehetnek róla. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy a k ormányon belül szorgalmazza ennek a kérdésnek a megoldását. A Magyar Demokrata Fórum minden támogatást, amit tudunk, politikai támogatást vagy szavazatot is megadunk ebben a vonatkozásban, mert a bőrünkön érezzük ennek az aktualitását és a szükségességét. Az általános helyzetről nagyon röviden még annyit: nagyon szeretném, ha mindannyian törekednénk arra, hogy megértessük a makroközgazdászokkal, hogy a mezőgazdaság nem egyszerűen "parasztkérdés" - idézőjelbe téve és nemes értelemben , nem egyszerűen vidék. A mezőgazdaság a makrobiznisz részeként, ahol a beszállító, feldolgozóipar is benne van a
