Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
937 Emlékszem, 1990 májusában erről a pulpitusról dr. Antall József, az akkori miniszterelnökjelölt a kormánybesz édében, kormányprogramjában a következőt mondta: "Az agrárfejezet elkerülhetetlen és egyik legfontosabb területe az agrárium vonatkozásában a földkérdés. Törekedni fogunk arra, hogy a földhasználat és a földtulajdon ne váljon el egymástól. Az ágazatban oly an támogatási rendszert vezetünk be, amely a versenyképes mezőgazdaság- és vidékfejlesztést fogja szolgálni, nem politikai célzattal, hanem szektorsemlegesség alapján. Olyan vertikumot fogunk kialakítani, ahol a termelő, a kereskedő és a feldolgozó tulajdo ni közösségét tekintve lehetőség szerint közel áll egymáshoz." (Taps az MDF padsoraiban.) Nos, ezekkel a gondolatokkal, így volt, az igazságügyminiszter asszony visszaigazolja, teljes mértékben egyet lehet érteni. És nem Antall József hibája, hogy ez nem valósult meg. A Magyar Köztársaság történetének egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb politikusáról beszélek itt, mint akkor is ellenzéki és most is ellenzéki. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Akkor is tiszteltem, lehet, hogy jobban, mint egyes kormánypárti képviselők, akik most a fényképe alatt beszélgetnek. A tragédiája az volt ennek a miniszterelnöknek, hogy egy olyan koalícióba kényszerült, amelybe most a jelenlegi kormány szintén belelovalta magát, egy olyan kiszámíthatatlan, és egymást sem kellően ismerő politikusokból álló, a Kisgazdapárt nevet viselő csoportosulással, amely ezeket a célokat megakadályozta, sőt amikor az úgynevezett kárpótlási törvényről volt szó, akkor a Kisgazdapárt egy része távozott is a koalícióból. Rettenetes, hatalma s problémát örökölt 1994ben a kormányzat egy olyan kárpótlási törvény után, amely kárpótlási törvény bizony a falutól, a vidéktől elvitte a földet. Elvitte a földet, barátaim, nem én mondom, tessék megnézni még a KSH mostani jelentését is, hogy a földtula jdonosoknak több mint kétharmada nem azon a településen él, és nem foglalkozik mezőgazdasággal. Ezek után egy kényszerhelyzet volt, amiről itt Farkas Sándor miniszter úr - miket mondok, de még lehetne egyébként, mert ebben a székben már sokan megfordultak itt, már ami az FVM első számú irányítását illeti , nos tehát, a bizottsági elnök úr elmondta, hogy micsoda hatalmas gond az, és probléma az előző időszak vonatkozásában, hogy a kollektivizálás, a szövetkezetesítés a földhasználat terén ilyen intenzíven m egjelent. Kedves jó bizottsági elnök úr, azok a földek, amelyek nem azoké a gazdáké, akik ezen valamiféle munkát, valamiféle megélhetést keresnének, hanem egy olyan köré, amely egyetlenegy szempont alapján szerezte ezt meg, ha majd ára lesz ennek a földnek , akkor meg fogunk tőle szabadulni, amíg meg nincs, addig bérbe adjuk. Ki tudta ezt bérbe venni? Azok vették bérbe, akik hellyelközzel még ezt a gazdálkodást folytatták. Hála a jó Istennek, vagy sajnos, kétszer túlélte az a kollektivizált mozgalom, az a s zövetkezeti, az az áldatlan nevű mozgalom, amelynek ön is egyik vezetője volt anno, most már tulajdonosként nagy részvényes, ez egy más dolog, szépen kollektivizálta egy másik struktúrába a vagyont, megértem, hisz azt mondja ön is, hogy a politika arra kés ztette ezeket a szövetkezeteket, hogy a magánosítást egy sajátos formációban valósítsák meg, lehetőség szerint a vezető kör, a szövetkezet akkori irányítói saját megélhetésük és jól felfogott érdekében a vagyonból az üzletrészvagyont is felhasználva, s a f öldhasználatot is és a földfelvásárlást is felhasználva bizony valamiféle előnyhöz jusson. Megtették nagyon sok helyen, aztán voltak, akik azt mondták, hogy ott élnek azon a településen, szembe szeretnének nézni azokkal, akikkel mindennap találkoznak, és a kiknek az élete a kezükben van, és nem voltak ennyire nagyzsebűek, megpróbáltak azért normálisan alkalmazkodni ahhoz a mindenkori politikai hatalomhoz, amelynek egyetlenegy nézete és mindenféleképpen megszüntetni vélt gazdasági formációja a mezőgazdasági s zövetkezetek voltak. És ez a folyamat oda jutott 19992000re, hogy már azok sem voltak képesek a földet használni, akik eddig úgyahogy még abból a kis haszonbérből azokat, akiknek földtulajdonuk volt, valamiféle jövedelemmel ellátták. (10.40) Miért nem tudták? 1999ben egy sajátos új támogatás jelent meg ebben az országban, nevezetesen, a termelési típusú támogatásokhoz kötött rendszerben megjelent a területnagyság. 300 hektár fölött nincsen támogatás, 300 hektár alatt van. Egy szem támogatásuk maradt eg yébként a
