Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
923 a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítására gondolunk, a nemzeti földalapról szóló törv ény tervezetéről van szó, illetve a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítását kívánjuk. A családi gazdaságokról a kormány rendeletet fog készíteni. (Dr. Géczi József Alajos: Törvényről volt szó!) Az előző kormányok azz al adósok maradtak, de a jelenlegi elkészítette az általános birtokrendezésről szóló törvénytervezetet. A birtokrendezés egyik formája az önkéntes földcsere, amelyre a termőföldről szóló törvény ma is lehetőséget ad, és azt adó- és illetéktörvények is pref erálják. Látható azonban, hogy ezen a módon a több mint 5 millió hektár termőföldterület megfelelő méretű és alakú táblákba való összevonása nem lehetséges. A birtokstruktúra ennél hatékonyabb javítása csak átfogó birtokrendezéssel lehetséges. A tárca már kidolgozta az általános birtokrendezésre vonatkozó törvény tervezetét, az előzetes tárcaegyeztetések megtörténtek, ezért a törvényjavaslat a kormány jóváhagyása után még az idén a tisztelt Országgyűlés elé kerülhet. Tisztelt Ház! Említettem, hogy a családi gazdaságok helyzetének erősítése érdekében növelni kell az egy gazdasági egység által művelt földterület nagyságát, ennek érdekében birtokkoncentráció szükséges. A birtokszervezet javításának támogatásán felül széles körű agrárpolitikai célok megvalósítás át teszi lehetővé a nemzeti földalap létrehozatala, amelynek igénye már a kormányprogramban is megfogalmazásra került. A nemzeti földalap az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű földvagyon, amelyet az állam részben mez ő- és erdőgazdasági céllal hasznosít, részben pedig sajátos földbirtokpolitikai és közcélok érvényesítése érdekében hoz létre. Célja a termőföldek rendeltetésszerű hasznosításának széles körű biztosítása, a birtokszerkezet fejlesztése, működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a kialakulóban lévő reális földárak és haszonbérek kedvező irányú befolyásolása. A nemzeti földalapnak a földpiac élénkítésében és a földárak befolyásolásában is szerepe lesz, mivel a földvásárlások az átlagos árak f elett történnek, az elfogadhatatlanul alacsony magyarországi termőföldárak kérdése ugyanis neuralgikus pont. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a gyakorlatban széles körben kialakult földárról alig lehet beszélni. Ennek oka egyrészt az, hogy az egyes inga tlanok igen eltérő természeti és elhelyezkedési adottságokkal rendelkeznek, másrészt a termőföldforgalom olyan rövid időszakra tekinthet csak vissza, ami nem tette még lehetővé a reális piaci viszonyok kialakulását. A nemzeti földalap létrehozását követően , annak működési keretei között mód nyílhat a jelenlegi és leendő állami földterületek kedvezményesen történő átadására a családi mezőgazdasági vállalkozások számára. A nemzeti földalapnak igen nagy szerepe lesz a gyenge termőképességű területek racionális hasznosításának biztosítása terén, kapcsolódva a nemzeti agrárkörnyezetvédelmi programhoz. A termőföld privatizációja során kialakult tulajdonosi viszonyok, a létrejött birtokstruktúra alapján jól látható, hogy az államnak a birtokrendezési folyamatok kö ltségei részbeni átvállalásán felül az állami tulajdonú termőföldeket is be kell vetnie az ország és agrárium jövője érdekében. A nemzeti földalap bizonyos tekintetben már meg is kezdte tevékenységét, mivel a Miniszterelnöki Hivatal előirányzatából rendelk ezésre álló 5 milliárd forint a zsebszerződésektől elállni kívánók termőföldjeinek a felvásárlására is fordítható. A földalaptól a kormányzat agrárpolitikai, vidékfejlesztési céljainak hatékony támogatását várjuk, kezdve a fiatal, szakirányú végzettséggel rendelkező gazdálkodók kedvezményes földhöz juttatásától olyan speciális célok támogatásáig, mint például a szociális földprogramok. Tisztelt Ház! Az előzőekben említettem, hogy a földkiadási eljárás során nagy számban keletkeztek olyan földrészletek, amel yekben irreálisan magas a tulajdonosok száma. Megoldani tervezzük, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egyegy tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas önálló, kedvező méretadottságú birtoktest kerülhessen ki alakításra. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tervezett módosításával, a spekulációs célú földszerzések kizárása érdekében tovább kívánjuk szigorítani a termőföld
