Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
885 támogatott a kormány , én meg pont ellenkezően gondolom; bár ha most ön kétperces vitát szeretne nyitni, én nem szeretnék ebbe belemenni, mert arról, amit mondtam, meg vagyok győződve. Rátérv e a módosító javaslataimra, három helyen adtam be javaslatot - mert a törvény 1. §a három helyen kívánta meg részemről a módosítást , hogy a magyar nyelvű felirat minden esetben az idegen nyelvű felirat előtt, illetve fölött legyen, ezzel is hangsúlyozva és kimutatva, milyen országban élünk. Ezt sajnos nem fogadták el a bizottságok, illetve az előterjesztő sem értett ezzel egyet. A törvény másik szakaszába, másik helyén megpróbáltam belevinni egy olyan módosító javaslatot, hogy a televízióműsorban a reklá m sugárzásakor, ha ahhoz idegen nyelvű hanganyag is tartozik, a szövegnek magyarul is el kell hangzania, tudniillik az előtte lévő szövegből nem derült ki, hogy a közzététel módjától függetlenül magyarul kell megjeleníteni a reklám szövegét, és nem tudom, hogy a megjelenítés képi vagy hangi megjelenítés. (Dr. Hende Csaba: Isis!) Én szerettem volna ezt egyértelművé tenni, mert esetleg beleesünk abba a csapdába, hogy ugyan magyarul lesz a felirat a tévéreklámban, de a hangalámondás idegen nyelvű marad. A mód osító javaslataimon keresztül azt szerettem volna érvényre juttatni, amit az általános vitában is elmondtam, ami homlokegyenest különbözik mindattól, amit itt az előbb Bauer képviselőtársamtól hallottam. (17.20) Úgy gondolom, néha a választókkal sem ártana kontaktusba kerülni, mert hozzám jöttek olyanok, akik még azt is kérték rajtam keresztül, hogy próbáljuk meg azt is elérni, hogy a parlamentben se hangozzanak el olyan idegen szavak, mint ombudsman, ad hoc bizottság s a többi - egy kis listát kaptam , és azt kell mondanom, hogy igazuk van. Mint ahogy a módosító javaslataim egyikében a gazdasági reklámokból is levettem a gazdaságit, hogy csak a reklámokra vonatkozzon, ne tegyünk különbséget reklám meg reklám között, hirdetés meg hirdetés között, legyen érv ényes a törvény a politikai, a sport- és a kulturális hirdetésekre, reklámokra is, és legyen ez igaz a politikai köznyelvre és a parlament nyelvére is. A Magyar Igazság és Élet Pártja nem adott be módosító javaslatot a törvényhez, miután alapvetően elhibáz ottnak tartja azt, hogy másodhegedűsként tekintenek a magyar emberre oly módon, hogy kötelezővé teszik, hogy magyarul is jelenjen meg a reklámfelirat. A múltkor elmondtam, hogy fordítva kellene ennek működnie. Korábban, 1112 évvel ezelőtt kellett volna eg y olyan törvényt alkotni, amely esetleg megengedte volna az idegen nyelvű feliratot megfelelő helyen. Úgyhogy az egynyolcados arány az elfogadott módosító javaslataimat tekintve eléggé lehangol. Talán még hozzászólok a másik vitaszakaszban a vitához. Köszö nöm szépen. (Dr. Fenyvessy Zoltán tapsol.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Kósáné dr. Kovács Magda képviselő asszonynak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. KÓSÁNÉ DR. K OVÁCS MAGDA (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Nem érdemelném meg a bizottsági elnöki pótlékot, ha nem kértem volna most szót, mert Zakó képviselő úr megbotránkoztatott. Zakó képviselő úrnak figyelmébe ajánlom az alkotmányt, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, és őszintén remélem, hogy a figyelemfelhívást Hende Csaba politikai államtitkár úr is folytatni fogja. Figyelmébe ajánlom, hogy egymillió magyar állampolgárról volt szó ezekben a felszólalásokban. Egymillió magyar állampolgár vallj a magát kisebbséginek, van kisebbségi identitása, tudja az anyanyelvét többé vagy kevésbé, archaikusan vagy mai irodalmi nyelven, és egymillió magyar állampolgárról ilyen hangon beszélni a parlamentben méltatlan.