Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
878 Tehá t azt gondolom, hogy ez a szabályozás fölösleges. De azt is hozzáteszem, hogy előállhatnak a gazdasági reklámtevékenységben olyan esetek - és én erre hoztam föl a múltkor a példákat , amikor viszont ha mégis érvényesítik a szabályozást, akkor ártalmas. A gazdasági reklám is, ha úgy tetszik, művészet; nem véletlen, hogy plakátkiállításokat szoktak rendezni. A gazdasági reklámban előállhat olyan szituáció, amikor egy idegen nyelvű szövegelem alkalmazása a reklámhatást szolgálja. És értelmetlen és káros, ha e zt a törvény megtiltja. Ezért javasoltam mindenekelőtt a gazdasági reklámok kihagyását a törvényjavaslat által szabályozott területek közül. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a vitában képviselőtársaim, miközben védik ezt a szabályozást, fognake nekem olyan pé ldákat fölhozni, amivel ezt indokolni tudják - ugyanis az eddigi vitában nem sikerült. Azért provokálom most az államtitkár urat, mert szeretném, ha hozna erre példákat, amelyekkel alátámasztja ennek szükségességét. (Dr. Hende Csaba: Fogok.) No, ez az egyi k módosító javaslatom. Ami pedig a nálam bátrabb javaslatot beterjesztő Podolák és Tóth képviselő úr témáját illeti, tehát az üzletfeliratok kérdését: én igyekszem mostanában úgy járni az utcán, hogy figyelem az üzletfeliratokat, és az a tapasztalatom, hog y ami angolul van az üzletfeliratban, az a vállalkozás neve, a bolt neve. Az a felirat, hogy "könyv" vagy "cipő", vagy bármi más, mindig ott van magyarul is. Nyilván az államtitkár úr majd példákat fog nekem hozni arra, hogy nem így van - én nem találtam e z elmúlt napokban ilyen esetet. Úgyhogy egyetértek velük, hogy az is fölösleges. A közérdekű feliratoknál pedig azért fölösleges a szabályozás, mert ott úgyis mindig ki van írva magyarul, sőt általában csak magyarul van kiírva. Még ott is csak magyarul van kiírva, ahol indokolt lenne az idegen nyelvű felirat is. No, de az én javaslatom csak arra vonatkozik, hogy a gazdasági reklámokat szíveskedjenek kihagyni. Őszinte érdeklődéssel várom az államtitkár úr és a törvényjavaslatot támogató képviselőtársaim érve lését abban, hogy erre mi szükség van. Ha azt akarná netán mondani, hogy ugyan nincs, de lehet, és ezért célszerű megtiltani, akkor azt gondolom, talán egyet fognak velem érteni, hogy ez nem érdemes az Országgyűlés tevékenységére. Noha azt is tudom - állam titkár úr majd mindjárt mondja , hogy vannak a büntető törvénykönyvben olyan tényállások, amelyek még nem fordultak elő, és mégis szükségesek - elhiszem. De ebben az esetben talán erre nincsen szükség. No, ennyi. A 19. és 20. pontra vonatkozó érvelés után legyen szabad áttérnem arra, ahol nem elhagyást javaslok, hanem kiegészítést. Ezek a kiegészítő jellegű javaslataim összefüggő javaslatcsomagot képeznek, az ajánlás 31., 34., 38., 40. és 52. pontjában. Ezek a pontok az adott településen élő kisebbség nyel vének használatára vonatkoznak. Mit mond a törvényjavaslat? A törvényjavaslat azt mondja, hogy a magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az őt megcélzó közlést az anyanyelvén, tehát magyarul kapja. Ezt mondta el mindenki, aki e mellett a törvényjavaslat mellett érvelt. Én azt mondom, hogy ezt azoknál a közléseknél, amelyekkel ez a törvényjavaslat foglalkozik, fölösleges kimondani, mert a gazdasági reklám és az üzletfelirat esetében bizonyosak lehetünk abban, hogy aki közölni akar valamit, aki megcélozza egy közléssel a potenciális érintetteket, olvasókat, az maga is a magyarul tudókat akarja elsősorban Magyarországon elérni, tehát számíthatunk arra, hogy ezt magyarul fogja tenni. Azokban a ritka esetekben, amikor nem a magyarul tudókat, hanem az idegeneke t, a külföldieket, az angolul tudókat vagy a németül tudókat akarják elérni, akkor legyen nekik ezt szabad - az én felfogásom szerint. Önök azt mondják, hogy ne legyen nekik szabad csak angolul vagy németül, vagy bármilyen nyelven beszélni. De ha elfogadom az önök álláspontját, hogy - ahogy mondták - az információszabadság alkotmányos jogából vezetik le önök - szerintem tévesen - azt a követelményt, hogy minden magyarul is legyen, akkor az információszabadságnak ez a joga a Magyarországon élő kisebbségekre
