Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
862 nagyjából megfelel a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény, viszont számos olyan módosítást lenne szükséges elvégezni, amelyre eddig még nem került sor. Arra is utaltam, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény, bár nagyon erőltetetten a közpénze khez kapcsolható, de semmiképpen nem a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályokba illik bele, és megítélésem szerint van akkora súlya ennek a közbeszerzésekről szóló törvénynek, hogy azt teljesen külön tárgyaljuk, függetlenül mindenféle csomagtól. Ez sajn álatosan nem következett és nem következhet be, ezért nyilvánvaló, hogy ebbe a csomagba a kormány csak kisebb módosító javaslatokat fogalmazott bele, amelyek általában szükségesek, hiszen a támogatások felhasználásra vonatkozó szabályokat - úgy, ahogy bele van írva - szükséges módosítani, az elbírálási szabályokat is rendezni kell, az üzleti titok fogalmát pontosítani kell. (15.30) Azt gondolom, hogy ebben még tovább kellett volna lépni, és bizonyos szankcionális kérdéseket is szükséges újraformálni. A gond tehát alapvetően azzal van, hogy nem teljes ez a szabályozás, számos szabályozási elem hiányzik ebből a törvényjavaslatból. Az a gond, tisztelt államtitkár úr, hogy itt a kormányoldalról többen felvetették azt is, miért gond az, hogy most ilyen módo n tárgyaljuk. Azért gond, mert a szükséges törvényi szakaszok nincsenek megnyitva. Tehát ha mi most a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban szeretnénk azon túlmenő módosító javaslatokat is megfogalmazni, amit a kormány most itt beterjesztett elénk, akkor e gyszerűen lehetetlen helyzetbe kerülünk, mert a kormány nem nyitotta meg a szükséges törvényi szakaszokat, ily módon nem tudunk módosító javaslatokkal érdemben operálni, és ez az alapvető gond a mi szempontunkból. Már a Közbeszerzések Tanácsának a beszámol ójánál is utaltam néhány szükségszerű módosításra, de ott sem lehetett törvénybe foglalni a javaslatunkat. Most ismét arra teszek kísérletet, hogy felhívjam a kormány figyelmét arra, hogy mely pontokon lehetne - túl azon, amit most megfogalmazott a törvény csomagban - módosító indítványokat érvényesíteni. Az egyik ilyen terület, hogy a jelenleg hatályos törvény megítélésem szerint, annak egyes rendelkezései nem felelnek meg a nagy volumenű gazdasági folyamatokkal jellemzett projektek megvalósításának. A jele nleg hatályos törvény nem számol a nagy, szerteágazó, időben elhúzódó, nem tipikus, egyedi jellemzőkkel rendelkező, így számos kockázati elemet tartalmazó projektekkel kapcsolatos beszerzési eljárásokra jellemző úgynevezett keretszerződéses technikákkal. A keretszerződések kérdésköre már az Országimázs Központ pályázatainál szóba került, most nem akarok erről részletesen tárgyalni, csak jelzem, hogy mindenképpen szükséges ezt a beszerzési formát sokkal jobban körülírni, alapvetően szabályozni. Megítélésem s zerint, ha már egyszer a keretszerződésekre lehetőséget biztosít a közbeszerzési törvény, akkor mindenképpen biztosítani kell, hogy az eljárásban közölt adatok és a tényleges adatok összevetésre kerüljenek, a nyilvánosság előtt megjelenjenek, és ezeket köt elezően meg kelljen jelentetni. Tehát legyen egy összehasonlítás, mert a keretszerződésnek jelen pillanatban csak a kezdőpontját látjuk, és nem látjuk azt, hogy a keretszerződés végül hogyan teljesül. A döntőbizottságot most is szeretném szóba hozni, hisze n három héttel ezelőtt a döntőbizottsággal kapcsolatos észrevételeimet már megtettem. Csak jelzem, hogy akkor, amikor 1995ben megalkottuk a közbeszerzésekről szóló törvényt, akkor is meglehetősen nagy vita bontakozott ki - mondhatom azt, hogy még az akkor i kormánypártok között is - a döntőbizottsággal kapcsolatban. A Közbeszerzések Tanácsának elnöke három héttel ezelőtt itt értetlenségét fejezte ki a tekintetben, hogy én ezt most miért hoztam szóba. Egyrészt gyökerei vannak annak, hogy a döntőbizottság vaj on a legmegfelelőbben látjae el a szerepét. Nyilván nem a döntőbizottság kritikáját akarom megfogalmazni, hanem az intézményes, funkcionális szerepéről kell nekünk gondolkodni, azok után, hogy '95ben létrehoztuk a döntőbizottságot. Mindenképpen le kell s zögezni, hogy szükség van a közbeszerzési eljárások feletti jogi kontrollra. Ezt eddig sem vitattuk, sem '95ben - sőt, mi alkottuk meg , és most sem akarom ezt
