Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
79 szabadon, emberi méltóságában nem megsértve, nyugodtan, felhőtlenül tudja élvezni a saját hazájában a mindenna pjait. Ehhez, úgy érzem, joga van, természet adta joga van, és ilyen szempontból ez a törvény egy nagyon kedvező kezdő lépést tesz meg igen liberálisan, megengedően kezelve ezt az egész kérdéskört. Ez felesleges? Az az ember, aki azt mondja, hogy ez Magyar országon felesleges, nem veszi figyelembe az ország többségét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból. - Dr. Hende Csaba: Úgy van!) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁ S (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy mellékes megjegyzésem. Ivanics képviselő úr, ha tényleg az lenne a helyzet, hogy ötvenszáz év múlva Magyarország lakosságának többsé ge nem fog tudni idegen nyelvet, az nagyon nagy baj lenne, és akkor ez az ország tönkremenne, de én biztos vagyok benne, hogy nem így lesz. Mert azokban az országokban, ahol ma a lakosság többsége beszél legalább alapfokon idegen nyelvet, ott nem ötven éve , hanem rövidebb idő alatt alakult ez ki. (19.40) A másik megjegyzésem pedig: az, hogy a cipőboltra ki legyen írva, hogy cipőbolt, jelenleg sem az van kiírva, hogy cipőbolt, ez akkor volt, amikor... - Kazal Lászlónak volt az a vicce, emlékszik még talán, h ogy ki kell írni, hogy cipőbolt, nehogy mást vegyenek benne. A cipőboltra az van kiírva, hogy Humanic, meg az van kiírva, hogy Sabaria, és a többi van kiírva, és mindenki tudja, hogy az cipőbolt. A kérdés azonban nem ez. A kérdés az, hogy minden józan kere skedő tudja, hogy neki az az érdeke, hogy a vevőkhöz azon a nyelven szóljon, amit a vevők értenek, ez az érdeke, és ezért magyarul szól. A kérdés az, hogy szükségese egy olyan törvényi szabályozás, és értelmese egy olyan törvényi szabályozás, amelyet önö k itt leírtak, és amely olyan merev előírásokat tartalmaz, amelyekre szerintem egyrészt nincs szükség, mert általában ekként járnak el a kereskedők, másrészt, ha nem ekként járnak el, akkor saját maguknak ártanak, és ezért meg is bűnhődnek, mert nem talál el hozzájuk a vevő. Tehát ebben van csak a különbség. A harmadik megjegyzésem pedig, és ez az egyetlen, amire az államtitkár úr és a kormánypárti képviselők nem reagáltak, az, hogy amiről ez szól, ez nem a magyar nyelv védelme, hanem a magyar nyelv használ atának a szabályozása. Tehát az indokolás, amelyet olyan szépen elmondott az államtitkár úr (Az elnök jelzi az idő leteltét.) az expozéjának az elején, nem áll erre a törvényre. Köszönöm szépen a figyelmeztetést. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Hende Csaba államtitkár úr kért két percben szót. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Elnézést kérek, elnök úr, mindenkitől. Én most már tényleg nem tudok mást feltételezni, mint hogy Bauer képviselő úr szokott polihisztori felbuzdulásáb an megint hozzászól egy törvényjavaslathoz, anélkül, hogy elolvasta volna. Ha a képviselő úr előveszi a törvényjavaslatot, és elolvassa a címét, az úgy szól: "A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról". Ki mondta, hogy a magyar nyelv védelméről szól? Most ön felró nekünk valamit, kedves képviselő úr, ahelyett, hogy elolvasta volna a törvényjavaslat címét. Természetesen a magyar nyelvet a használatának a szabályozásán keresztül védeni kell, de ön azt állítja, hogy mi nyelvvédelmi törvénynek hívjuk, holott ez a magyar nyelv használatáról szóló törvény, úgyhogy, kérem, ezt még egyszer ne mondja el.