Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az ügyrendi bizottság általános érvényű és eseti jellegű állásfoglalásáról: - Mentelmi ügyről - Gyorsíró-világbajnokság eredményéről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
8 Jól emlékszem arra, hogy még a '90es évek elején, még a '89es fordulat időszakában minden magyar párt - függetlenül attól, hogy akkor a választóvonal melyik oldalán állt - egyként erős forintot akart, és azt szerette volna, hogy Magyarország egy erős valutával rendelkező ország legyen. Bizonyára emlékeznek arra is, hogy a nyár során 810 százalékos átlagos mértékben erősödött a forint annak a döntésnek köszönhetően, amelyet a Nemzeti Bank és a magyar kormány közösen hozott meg. Ezt a döntést egészítette ki a forint csúszó leértékelésének a megszüntetése. (14 .20) Önök is láthatták a ma reggeli adatokat, amelyeket a folyó fizetési mérleg legutóbbi havi alakulásáról tettek közzé a Nemzeti Bankban. A ma reggeli adatok, amelyek a júliusról szólnak, azt mondatják velünk, hogy ez idáig - bár kétségtelenül nehé z problémákat is felvet az erősödő forint - a nagyobb bajok nem kísértek bennünket. A folyó fizetési mérleg júniusi egyenlege 175 millióval pluszban van euróban számítva. Tehát 175 millió eurónyi plusszal zárt a fizetési mérleg júliusban, miközben egyébkén t majdnem minden elemzés inkább deficitet várt. Ez egy biztató hír. Ha az export számait nézzük, akkor azt tudom mondani önöknek, hogy a júliusi kivitel 23 százalékkal haladta meg a tavalyit. A július hónapban készült idegenforgalmi összegzések pedig azt m ondják, hogy 55 millió euróval nőtt az idegenforgalom egyenlege ebben az esztendőben, összevetve az előzővel. Még egy jó hírem van önöknek a gazdaságpolitika magas számainak világából, hogy az infláció újra lejtmenetbe kapcsolt, ami azt jelenti, hogy majd' 1 százalékot csökkenve, újra 10 százalék alatt van, 9,4 százalékos. Ezek mind jó hírek. Ugyanakkor azonban szeretném önöket emlékeztetni arra - egyúttal figyelmüket és érzékenységüket is kérem , hogy NyugatEurópában lassul a gazdasági növekedés, s egy o lyan gazdaság esetében, mint amilyen Magyarország, amely meglehetősen kitett a nemzetközi gazdaság változásainak, az ilyen NyugatEurópából érkező hírekre érzékenyen kell figyelnünk. Várhatóan nem nézünk jó hónapok elé NyugatEurópában, és ez komoly szakma i kihívást jelent a magyar közgazdászok számára, beleértve a kormányzatot is, és komoly kihívást, gyors alkalmazkodást igényel a vállalkozóktól is. Szeretném itt jelezni, hogy a következő időszakban, éppen a helyzet éles volta miatt, minden magyar közgazda sági műhely javaslataira, gondolataira számítunk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint bizonyára emlékeznek rá, a parlamenti szünetben tartott első kormányülés a Balaton kérdésével foglalkozott. Erről a helyről is szeretném megköszönni Vörs település polgármes terének és polgárainak, hogy olyan kedvesen fogadtak bennünket, mint ahogyan tették. Szeretném megköszönni a Balatoni Fejlesztési Tanácsnak a munkáját, az elnökének munkáját is, akik javaslatokat dolgoztak ki erre a kormányülésre, méghozzá olyan javaslatok at, amelyek nagyobbik részét a kormány könnyű szívvel és örömmel tette magáévá. Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a kormány a Balaton környéki térség jelentős fejlesztéséről döntött, s ez azt jelenti, hogy csak a csatornaberuházásokra az elő ttünk álló két esztendőben és az év hátralévő részében 45 milliárd forintnyi pótlólagos beruházásra nyílik lehetőség. Akiket érdekel, azoknak szeretném elmondani - remélem, a Balatonpartiak közül is sokan ülnek a televízió képernyői előtt, szeretném neki k is elmondani , hogy ma a Balatonpart térségében mindösszesen 26 milliárd forintnyi idegenforgalmi beruházás történik. Nagyon remélem, hogy azzal a döntéssel, amelyet a kormány meghozott, újabb és újabb települések kapcsolódhatnak majd be ebbe a tekinté lyes növekedésbe. Tisztelt Képviselőtársaim! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Bizonyára arra is emlékeznek, hogy a kormány a nyár folyamán foglalkozott a mezőgazdaság kérdésével is. (Moraj az MSZP soraiban.) Nyilván azok érdeklődését váltották ki ezek a döntések elsősorban, akik maguk is vagy családi gazdálkodást folytatnak, vagy úgy gondolkodnak a magyar mezőgazdaság jövőjéről, mint a kormányzat, vagyis a családi gazdaságok megerősítésében látják a jövőt.
