Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - Kovács Kálmán (SZDSZ) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Miért tesz tönkre 27 ezer családi vállalkozást a kormány? (II.)" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János):
700 Kimondo m a határozatot: az Országgyűlés 165 igen szavazattal, 99 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az interpellációra adott választ. Kovács Kálmán (SZDSZ) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Miért tesz tönkre 27 ezer családi vállalkozást a kormány? (II.)" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Kovács Kálmán, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési és vízügyi miniszterhez: "Miért tesz tönkre 27 ezer családi vállalkozást a kormány? (II.)" címmel. K ovács Kálmán képviselő urat illeti a szó. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A IIes a címben arra utal, hogy az elmúlt plenáris héten hasonló kérdéssel fordultam a miniszteréhez, és akkor ön válaszolt. Ön azonban beszélt uniós csatl akozásról, Széchenyitervről és számos más, az érintett vállalkozók számára a felvetett problémákra megoldást nem jelentő, nem kínáló dologról, pedig itt nem másról van szó, mint 27 ezer fuvarozó kisvállalkozás és családi vállalkozás sorsáról. Mivel a felt ett kérdésre sem akkor, sem azóta az érintettek nem kaptak választ, most a plenáris ülésen interpelláció formájában kívánom kérdéseimet elismételni. A közúti áruszállítás területén az Európai Unióba való belépés pillanatától várható, hogy jelentős versenyr e kell számítanunk. A közelmúltban a Közlekedési Minisztérium egy rendeletet jelentetett meg, amely a közúti árufuvarozási szakma folytatását rendkívül súlyos műszaki és anyagi körülményekhez köti anélkül, hogy ehhez segítséget nyújtana az érintetteknek. I ndoklásként az uniós igényekre hivatkozott az államtitkár úr a múlt héten, de ez a rendelet segítség és támogatás nélkül nem a vállalkozások felkészülését segíti, hanem éppen ellehetetleníti azokat, mire a csatlakozás időpontja elérkezik. Csak példaként sz eretném megemlíteni, hogy a folytatás feltételeként szabja a rendelet, hogy egy jármű esetén 2,5 millió, további járművek esetén járművenként közel 1,5 millió forintos saját tőkét kell igazolnia azoknak a kis- és családi mikrovállalkozásoknak, amelyek a 80as évek végén, a 90es évek elején jöttek létre, és amelyeknek nemhogy a járműpark garanciáját jelentő 58 millió forintos saját tőke igazolása, de sok esetben egykét IFAjuk vagy hasonló teherjárművük megújítása, korszerűsítése is szinte lehetetlen fela datot jelent a napi megélhetés mellett. Mindezeket súlyosbítja, hogy a rendelkezés diszkriminatív, hiszen tíz jármű fölött már a flotta jelleg miatt nem kell felmutatni a nagyobb járműparkkal dolgozó cégek részéről ezeket a biztosíté kokat. Hasonlóan szakmai kritériumokhoz is köti a további folytatást olyan emberek esetében, akik húszhuszonöt éve ezt a munkát végzik. Mindezek alapján a következő kérdéseket szeretném feltenni az államtitkár úrnak: 1. A 27 ezer fuvarozó vállalkozóból há nyan voltak, akik a Széchenyiterv pályázataiból támogatást nyertek új teherautó vásárlására, hiszen ön erre hivatkozott? 2. Mi okozza azt a megkülönböztetést, hogy csak tíz járművel nem rendelkező kisvállalkozásokat sújt a rendelkezés? 3. Miért nem nyújt semmiféle érdemi támogatást a jellemzően családi fuvarozó kisvállalkozásoknak a kormány? 4. Tervezike mindezek miatt a rendelet változtatását? Várom válaszait. Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
