Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ANDRÁS
69 mértékűek, hogy egyszerűen nem lehet elolvasni a termékismertetőt. Szeretném hangsúlyozni, hogy hatályos törvények vannak erre vonatkozóan, s pont a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek kellene gondoskodnia ezeknek a helyességéről. Ebben a vonatkozásban nem sikerült áttörést elérni. Gyakran előforduló jelenség az is, amikor idegen szavak és magyar kifejezések öncélú, esetenként ötletesnek szánt, de mindenképpen zavaró vegyítésével találkozhatunk. Ennek elrettentő pé ldája a "kindertojás surprise", amikor német, magyar és angol kifejezés együtt jelenik meg, és az ember egyszerűen elképedve áll ezek előtt, hogy is gondolják valakik azt, hogy egy ilyen kifejezéssel egyáltalán bármit is értelmesen el lehet adni; mert ez n em a külföldinek szól, ez nem a magyarnak szól, ez egyszerűen zagyvalék. Tehát azt kívántam jelezni, hogy számos problémával állunk szemben. Ezen problémák közül lényegében hármat vállal fel a törvényjavaslat, és ez a három szabályozási kérdéskör a javasla t szerint a fogyasztóvédelmi felügyelőség, az önkormányzati jegyző, illetve a közlekedési felügyelet ellenőrzési hatáskörébe tartozna. A javaslattal kapcsolatban alapvetően két vitapontunk van. Az egyik vitapontunk az, hogy a kétségtelenül meglévő és irrit áló jelenségek kezelésére önálló törvényt kelle alkotni, hiszen ha végignézzük a törvény szabályozási anyagát, kiderül belőle, hogy azok a felvetések, amelyeket meg kíván oldani, a meglévő joganyagban, a meglévő törvényekben is elhelyezhetőek. Hiszen a ga zdasági reklámról szóló törvényben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a belkereskedelmi törvényben, és számos más - most nem akarom a felsorolással terhelni az időt - törvényben elhelyezhetőek azok a szabályok, amelyeket az előterjesztő meg kíván oldani. Úgy gondoljuk, megérne egy gondolkodást, hogy valóban az a megoldás célszerűbbe, hogy egy vadonatúj törvényt alkotunk, vagy pedig a meglévő, hatályos jogszabályok kismértékű módosításával oldjuk meg azokat a kérdéseket, amely kérdéseket a javasla t rendezni kíván. A másik problémánk azzal kapcsolatos - és ezt sem kívánjuk véka alá rejteni , hogy a javasolt rendelkezések egyrészt megoldást jelenteneke a problémákra, a végrehajtásuk hatásosan ellenőrizhetőe, illetve megakadályozhatóe a szabályok kijátszása. Sajnos, az álláspontunk az - és a gyakorlat mondatja ezt velünk , hogy mind a három kérdésre nemleges választ kell adnunk. Nem kívánok ötletet adni a különböző cégek jogászainak, de már most látható a beterjesztett javaslatok alapján, hogy azo k a kiskapuk, amelyek benne vannak, hogyan tágíthatók szélessé, hogyan lehet ezt az egyébként indokoltnak látszó javaslatot ellehetetleníteni és a gyakorlati kivitelezhetőségét megakadályozni. Mi attól tartunk, hogy a jó szándék mellett ismételten sikerül egy pitbull jellegű törvényt alkotnunk, egy olyan törvényt, amely persze papíron adott, a nyilvántartásban benne van, csak egy hibája van: a gyakorlatban nem fog hatni, a gyakorlatban nem lesz végrehajtható. Úgy gondoljuk, ha az a cél, hogy a Balaton partj án a "Zimmer frei" feliratú táblák helyett ott legyen a "szoba kiadó", ez lehet persze jó cél, ennek is lehet haszna, még ezt sem vitatom, csak azt gondolom és abban kételkedem, hogy erre egy vadonatúj törvényt kelle alkotni, ha csak ez a szabályozási tár gyanyag. Hiszen a gazdasági reklámok újságokban való megjelenésével kapcsolatban ott a kiskapu, mindenki pontosan tudja, hogy a lapszerkesztők, ha az az érdekük, mit fognak tenni. És azt is tudjuk, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyeknek az érdekükben áll e törvény kijátszása, meg fogják találni a megoldást. Mi ezért a javaslat kezelési módját illetően azt javasoljuk, hogy üljünk le és nézzük meg, hogy a javasolt törvény helyett vane mód a problémák más megközelítéssel való rendezésére. Azt gondoljuk, össze kellene szedni azokat a gondokat, problémákat, amelyeket a magyar nyelv védelmével kapcsolatban rendeznünk kell, s ezeket három kosárba kellene helyezni. Az első kosárba azokat a kérdéseket helyezném, amelyek célja, hogy valóban törvényi szabályozás útján, eszközével valamilyen joghiányt oldjunk meg. Biztos vannak ilyenek, egykettő a beterjesztettek között is van. Továbbra is hangsúlyozom: szerintem ezt a meglévő joganyag módosításával lehetne megoldani. A második kosárba helyezném azokat a kérdések et, amelyek - és fájlalom, hogy az eddigi vitában ez nem került szóba - a megfelelő szakmai testületek - reklámszövetség, kamarák, és nem folytatom
