Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - UGHY ATTILA (Fidesz):
66 Québecből. Ezek között a városok között vannak olyanok, amelyek a globalizáció élharcosai, mint például Berlin, de vannak közöttü k olyanok is, amelyek kényes gonddal őrzik nemzeti azonosságtudatuk egyik legfontosabb ismérvét, a nemzeti nyelvet, az anyanyelvet. Mert bizony képviselőtársaim, hiába keresnék önök a jól ismert angol ruhamárkák egész portált betöltő angol neveit, mondjuk, Münchenben, vagy a hamburgeréről ismertté vált gyorsétteremhálózat boltját nálunk ismertté vált neve alapján, mondjuk, Montreálban, az adott ország nyelvének ismerete hiányában valószínűleg csak a megszokott színek és a hasonló embléma lesz az egyetlen e lem, ami alapján ráakadhatnának. Ezek után tisztelt képviselőtársaim, egy budapesti vagy egy képzeletbeli Balatonparti sétára szeretném önöket invitálni. Ha a Nagykörúton elindulunk egészen közel innen, a Margithíd pesti hídfőjétől az Oktogon irányába, és minden egyes olyan kirakatot igyekeznénk feljegyezni, ahol legalább ugyanakkora mértékben magyar nyelven van felírva az üzlet neve és tevékenységi köre, mint idegen nyelven, mondjuk, angolul, akkor bizony az irka, amit magunkkal vinnénk, azt hiszem, félig sem telne meg. De azt gondolom, a helyzet akkor sem lenne sokkal jobb, ha legnagyobb tavunk környékén tartanánk egy nyelvőrsétát: igen széles tárházával találkozhatnánk a német nyelv arra vonatkozó részeivel, hogy hol található üres szoba, milyen töltelék kel lehet kérni a palacsintát és mennyibe kerül a sült hal. Tisztelt képviselőtársaim, ez elszomorító. Elszomorító többek között azért, mert a magyar lakosság mintegy négyötöd része nem beszél idegen nyelven, és szerintem a nyelvtanulás didaktikáját nézve nem is helyes, ha az "apartman frei" vagy "jeans wear" vagy "steak house" vagy "aquafresh multiaction whitening" kifejezések bemagolásával jelentkeznének, mondjuk, angol vagy német nyelvvizsgára. (18.40) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/4899. sz ámú törvényjavaslat pont azzal a céllal született, hogy a fenti anolá... anomáliákat megpróbálja megszüntetni - látják, én sem tudom kimondani azt a szót, ami nem egészen magyar. Tehát akkor inkább azt mondom, hogy nem az anomáliákat, hanem a visszásságoka t próbálja megszüntetni. (Bauer Tamás: Bizony!) Első két bekezdésében arról rendelkezik a törvény, hogy a gazdasági reklámoknak és az üzleti feliratoknak milyen nyelvi követelményeknek kell megfelelniük. Eszerint minden magyar nyelven kiadott sajtótermékbe n, a televízió- és rádióműsorban a reklámoknak - ide értve a jelmondatokat is, szlogeneket is - magyarnak kell lennie. Az üzleteken pedig a felirat legalább olyan nagyságban magyarul is ki kell legyen írva, mind amilyen mértékben idegen nyelven is van. A 3 . §ában arról rendelkezik a törvény, hogy az információt szolgáltató, nyújtó tábláknak - függetlenül attól, hogy magán- vagy közterületen vannak - kötelességük az idegen nyelv mellett magyarul is tájékoztatást nyújtaniuk. Azt gondolom, joggal tehetjük fel a kérdést, és ellenzéki oldalon bizony joggal is teszik fel a kérdést, hogy mi szükség van ilyen nyelvőrtörvényre a globalizálódó világban, egyáltalán mi szükség van ilyen típusú törvényekre, illetve hogy vane hasonló szabályozás máshol Európában vagy a világon. Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezetőmben említett, a mienkénél sokkal kedvezőbb helyzet Franciaországban vagy Kanadában, vagy Németországban nemcsak a belső késztetésre, a társadalom egészséges önvédelmi reflexének következtében alakult ki, hanem az ott elfogadott törvényeknek is köszönhetően. Nézzük, hogy miket is tartalmaznak és mire is terjednek ki ezek a nyelvtörvények! Létezik egy nyelvtörvény, amelyet a Cseh Köztársaság Országgyűlése fogadott el 1999ben a Cseh Köztársaság nyelvéről. Ez alap vetően egy olyan keret jellegű törvény, amely a cseh nyelv védelmét és elsőbbségét fekteti le a Cseh Köztársaságban a hivatalos és mindennapi élet minden területén, a közigazgatás, a hatóságok, a hadsereg, a bankok, a belföldi rádió- és televízióműsorok t ekintetében. Ezenkívül - hasonlóan az előttünk fekvő előterjesztéshez - meghatározza azt is, hogy a tömegkommunikációs eszközökben csak cseh nyelven lehetséges reklámokat sugározni. Sokkal szigorúbb egyébként ez a törvény, mint a mostani keretszabályozás.
