Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR, az oktatási és tudományos bizottság elnöke, a bizottság előadója:
64 A gazdasági bizottság a törvénytervezet vitáját az előtt folytatta le, és ezt nem is értjük egészen, hogy a kulturális bizottság, amely vélhetően ennek a főbizottsága lett volna, valami útonmódon nem került kijelölésre vagy nem vette föl napirendjére, tehát ezt a témát nem tárgyalta, és úgy ke rült a gazdasági bizottság elé, hogy a vélhetően főbizottság részéről nem került sor ebben a kérdésben állásfoglalásra. Ennek eredménye volt tulajdonképpen az éles vita, amely kialakult a gazdasági bizottságban, amely jellemzően - idézőjelben - "kultúrvita ként" került lefolytatásra. A törvénytervezet rendkívül rövid, mindössze egy oldal preambulummal rendelkezik, és mindössze hét szakasza van. Az elmúlt három és fél év parlamenti munkájának ez a legrövidebb törvénye, és ez egyben magában hordozza azt is, ho gy azért lehetnek gondok a végrehajtását illetően. E törvényjavaslatnak az általunk megfogalmazott kritikai észrevételek mentén a legfőbb baja az, hogy rövid, ezért nyilvánvalóan nem kellően átgondolt, és ebben a formában nem ad megnyugtató megoldást a pre ambulumban megfogalmazott célkitűzésekre. A vita során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kiskapuk sora szinte nyitásra készen beépült a törvényjavaslatba. Minden egyes megfogalmazás, amely a törvényszakaszokban megjelenik, bármikor átléphető; erre elég sok példa elhangzott, hogy milyen formában. A vita során elhangzott, hogy ebben a törvényjavaslatban tulajdonképpen egy kis magyar nyelvtörvény van születőben, amelyet a "gazdasági reklám- és üzletfeliratok" címszóba csomagoltunk be. Ha ez nem így lenne, a kkor a törvényjavaslat által lefedett rész legalább kétharmada, ami az üzlettel és a reklámtörvénnyel kapcsolatos, ezek mind a reklámtörvényben módosításra kerülhettek volna. (18.30) Ugyancsak a vita során a törvényjavaslat leggyengébb és kimunkálatlan rés zének az bizonyult, hogy nem mutat megoldást abba az irányba, hogy a jövevényszavak, amelyek beépülnek és beépültek a szakmai közbeszédbe, amelyek praktikusak, a gazdálkodást segítik, de még nem meghonosodottak, ezért a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudo mányi Intézetének, mivel a köznyelvben még nincs meghonosodva, az Akadémiának el kell utasítania, hiszen még nincs benne a köznyelvben. Tehát az a törvény ebben a formában csak a magyar nyelvet rontó idegen nyelvi hatások ellensúlyozására alkalmas. Hiányzi k a magyar nyelvet gazdagító idegen nyelvi hatásokat szolgáló része ennek a törvénynek, ami a reklámokon, a tájékoztatásokon, az elnevezéseken keresztül gazdagítaná a magyar nyelvet. Úgy ítéltük meg, hogy a törvényjavaslat nem egyértelmű, nem kellően kimun kált, különösképpen a végrehajtás, az ellenőrzés és a szankcionálás területén. Mindezek alapján 10 tartózkodással került a törvényjavaslat a parlament elé. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az oktatási bizottsá g állásfoglalását a bizottság elnöke, Lezsák Sándor képviselő úr ismerteti. Öné a szó, bizottsági elnök úr. LEZSÁK SÁNDOR , az oktatási és tudományos bizottság elnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés oktat ási és tudományos bizottsága az elmúlt héten szerda délután tárgyalta a T/4899. sorszámot viselő javaslatot. Bizottságunk vita után ritkán tapasztalható egyetértéssel, 21 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, tehát egyhangúlag általános vi tára alkalmasnak véleményezte a tervezetet. A vita során a kormány képviselője meggyőzően érvelt a javaslat mellett. Többek között arról is szólt, hogy az idegen nyelvű kifejezések mértéktelen elburjánzása miatt alkotmá nyos alapjogunk, a közérdekű és közérthető tájékozódáshoz való hozzájutás joga került veszélybe. A javaslat arra a területre szűkítette a szabályozás körét, ahol - idézem - ezek a nyelvrontó hatások a leginkább érzékelhetőek, ez alapvetően a gazdasági terü let, a reklámhordozók, illetőleg a különböző üzleti elnevezések, feliratok és a tömegtájékoztatást szolgáló egyéb feliratok.
