Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
603 átértékelő dése - emlékezzenek rá, hogy májusjúnius folyamán az árfolyam- és az úgynevezett csúszó leértékelésben történt módosítással a forint jelentősen felértékelődött , a kincstári egységes számla állományának csökkentése és az ehhez kapcsolódóan megvalósított rendkívüli előtörlesztések jelentették ezt a változást. Az adósságkezelés egyik célja a lejárati szerkezet egyenetlenségének javítása, ami 2000ben - az előző évihez hasonlóan - tovább javult. A finanszírozás biztonságának növelése érdekében további célkén t határoztuk meg, hogy az államadósság hátralévő futamidejének meghosszabbítása történjen. Ez azt jelentette a tavalyi esztendőben, hogy például államkötvények kibocsátásánál az átlagos futamidőt jelentősen növeltük, a piacon megjelent a 10 éves, fix kamat ozású államkötvények kibocsátása, valamint további 3 és 5 éves kötvények egyre nagyobb mértékben történő értékesítése valósult meg. Azaz: azt a jelentős terhet, amit még ma is magával cipel a központi büdzsé, a központi költségvetés, azt az államadósságot, amelynek az elmúlt esztendőkben is körülbelül 800 milliárd forintos kamattörlesztése történt meg, egyre kedvezőbb szerkezetűvé alakítjuk át, egyre kisebb terhet jelent a finanszírozása. A 2000ben kibocsátott devizakötvényállomány a lejáró devizaadósság részbeni megújítását finanszírozta. Először sikerült elérni az 1 milliárd eurós sorozatnagyságot azáltal, hogy a kibocsátások egy már meglévő sorozatból történtek. Azonban az erős tőkebeáramlásra való tekintettel az új devizaadósságfeltételt jóval meghala dó mértékű volt a devizatörlesztés, köszönhetően - és ezt még egyszer szeretném aláhúzni - annak, hogy az elmúlt évben is folytatódott a működőtőkebeáramlás. Így még a kedvezőtlen árfolyamalakulás ellenére is 27,5 milliárd forinttal csökkent az ország de vizában fennálló adósságállománya. Tisztelt Országgyűlés! Most rátérnék a zárszámadásban módosítandó törvények bemutatására. (9.40) Az államháztartási törvény megváltoztatását részben finanszírozási kérdések újraszabályozása indokolja. Az új jegybanktörvén nyel való összhang érdekében ki kell egészíteni a finanszírozási műveletek körét. A jegybank és a központi költségvetés közötti pénzügyi elszámolások a megváltozott előírások szerint nem érintik teljes egészében a folyó egyenleget. Az államháztartás új pén zügyi szervezeti struktúrája, azaz a három önálló részre szétváló kincstári rendszer indokolttá teszi a hatásköri szabályok pontos átvezetését a törvényjavaslatban. A törvénymódosítás mindezeken túl túlnyomórészt a helyi önkormányzatok költségvetési támoga tási rendszerének továbbfejlesztésével foglalkozik. A javasolt módosítás azt szolgálja, hogy az önkormányzatok az őket megillető állami támogatásokhoz az év során rugalmasan tudjanak hozzájutni, és a központi költségvetés csak annyi támogatást folyósítson év közben, amennyi jogszerű igényléssel alátámasztható. Azaz szeretnénk egy jóval kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, az önkormányzatok számára is követhetőbb, ugyanakkor a központi költségvetés számára takarékos megoldást megvalósítani. A rendszer működésében a területi államháztartási hivatalok kapnak kulcsszerepet. Munkájuk a költségvetési pénzeszközök igénylésének és elszámolásának szabályszerűségére irányul. A helyi önkormányzati szövetségekkel az új, a központi költségvetésből származó helyi önkormányzati t ámogatások igénylése és elszámolása előzetes felülvizsgálati rendszerére vonatkozó törvényjavaslatot egyeztettük az önkormányzati törvény alapján. A helyi önkormányzati szövetségek valamennyien indokoltnak tartották a támogatások felülvizsgálatában a telje skörűség megvalósulását, a jogorvoslati fórumrendszer létrehozását, és üdvözölték a támogatásoknál az új lemondási és pótigénylési lehetőségeket. Magyarul sikerült megállapodni az önkormányzati szövetségekkel ebben a módosításban. Az állami bevételek növel ése az alapvető célja annak a módosításnak, amely a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt érinti. Lényeges követelmény továbbá, hogy csak megbízható és a közbizalomra méltó szerencsejátékszervező folytathassa e tevékenységet. Mindezek érdekében a ko r
