Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
571 "Magyarország pillanatai igen drágák" - szól erről az Adó és két garas című munkájában. Ebben a drága pillanatban reform okra van szükség, "akkor kellene magunkat reformálnunk, míg az idő még a miénk, s kezünkben a hatalom, s ekképp jelölnénk a változások útkövét". Azonban azt is látni kell, hogy minden változás csak egy idő után lehet hasznos. "Minden krízis akármily éleszt ő legyen is, következése eleinte egy kis elcsüggedést okoz. A magas hegyre is ritkán lehet felmenni anélkül, hogy ne kellessen némelykor völgynek is ereszkedni." - írja Széchenyi a Lovakrul című művében. A reformok megvalósításához körültekintő, minden kör ülményt mérlegelő, megfontolt magatartásra van szükség, olyanra, ami a legnagyobb magyar is jellemezte. "Mélyen átgondoltam minden körülményt, minden lehetséges akadályt mérlegeltem és így számításba véve: vagy elhárítottam, vagy legyőztem, s nem feledkezt em meg semmiről, amire a siker érdekében szükség volt." - fogalmaz Széchenyi Intelmek Béla fiához című művében, amikor sikereiről nyilatkozik. Széchenyi azonban sokszor hangsúlyozta, hogy mindennek a közjót kell szolgálni. Ennek kapcsán a Hitel című könyvé ben azt tanácsolja, hogy "Hazánkban mindenkinek vagy legalább a lehető legnagyobb résznek gyomra, feje, és erszénye ne legyen üres." Ehhez összefogásra van szükség. "Fogjunk végre őszintén kezet, s ne mindig csak néhányan, hanem valahára többen." - fogalma z a legnagyobb magyar Néhány szó a lóverseny körül című munkájában. "Összefogással hozzunk létre életrevaló egyesületeket." - írja Széchenyi. "Egy magányos ember semmi, s csak az egyesületnek van hosszú élete, s igazi súlya." Ez a gondolat különösképpen id őszerű most, amikor a mezőgazdaság felvirágzása érdekében fáradozunk. "Egyesülések által minden gyarapodhatik." - írja Naplójában 1825. augusztus 23án. "Szinte ezer év kellett, hogy a magyar végre átlássa, miképp egyes ember fölötte gyenge, s csak a sokba n van az erő." - fogalmazza meg gondolatát a legnagyobb magyar Néhány szó a lóverseny körül című könyvében. A sokaságot az értelem szózata irányítsa. Az értelem virágzásához és hasznosulásához szabadságra van szükség. A szabadság feltételezi a jó politikát . Széchenyi István 1843ban Gyanúsítás című hírlapi cikkében erről így ír: "A politika fő feladata: lehető legnagyobb és legkiterjedtebb szabadságot teremteni anarchia nélkül, s viszont mindenben a lehető legszigorúbb rendet hozni, anélkül, hogy abbul zsar nokság váljék." Teremtsük meg mi is valamennyi magyar, így az értelmiség számára is a legnagyobb szabadságot, így jobban cseng az értelem szózata. Széchenyi Istvánnal együtt valljuk, hogy a nemzet igazi hatalma a tudományos emberfők mennyisége. Köszönöm, h ogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételten eltekintek attól, hogy a kormány jelen nem lévő képviselőjét reflektálásról faggassam. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth János képvis elő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: "Beszámoló a Peyer Károly Társaság és a Társaság a Történelmi Szociáldemokráciáért megemlékezéséről Peyer Károly születésének 120., valamint Kéthly Anna halálának 25. évfordulója alkalmából" címmel. Öné a szó, képvis elő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Beszámolok képviselőtársaimnak, a nemzetnek és a történelemnek, hogy múlt hét csütörtökjén, szeptember 20án részese lehettem egy megemlékezésnek, amely tartalmában tartó san hozzájárul a magyar társadalom torzított történelemtudatának tisztázásához. A Peyer Károly Társaság és a Társaság a Történelmi Szociáldemokráciáért programja megemlékezés volt Peyer Károly születésének 120., valamint Kéthly Anna halálának 25. évforduló jára.
