Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
564 Azt gondolom, hogy úgy korrekt, ha ahhoz viszonyítunk, hogy ma milyen lehetőség van, hogy '99ben milyen lehetőség volt, és ahhoz képest minősítjük a cselekedeteket, és e tekin tetben jelentős deficit van önöknél. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Lezsák Sándor képviselő urat illeti két percben a szó, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök assz ony. Tisztelt Ház! Amikor így, késő esti órákban visszaidézik, hogy mi történt a múltban, mindig az jut eszembe, hogy vajon mi fog történni a múltban, mert mindig újabb és újabb elemeket és értelmezéseket, elemzéseket hallgatok. Egyrészt, kedves Keller kép viselőtársam, pontosan tetszett fogalmazni: '95ben tetszettek egy új vágányra tenni a magyar gazdaságot. (Keller László: Jó vágányra!) Kilenc hónap telt el bizonytalanságban. Kétharmados többségük volt, mégsem voltak képesek arra, hogy a kétharmados többs égükkel jól élve, valóban biztonságot teremtsenek az országnak. Tessék azért odafigyelni testvérpártjának képviselőjére, Bauer Tamás képviselő úrra, aki ebben a részben azért nagyon pontosan megfogalmazta azt, hogy bizony, abban az időszakban sem sikerült sem az egészségbiztosítási alapot, sem a társadalombiztosítási alapot rendbe tenni, ha úgy teszik. Ennyit azért a tényekhez. Hogy kinek van rossz lelkiismerete? Én úgy gondolom, hogy azért nem véletlen, hogy állandóan, akár a Bokroscsomagot tetszenek magy arázni, állandóan mindig mindenről ugyanaz jut eszükbe. Nagyon jó lenne, ha inkább arról gondolkodnánk közösen, hogy a következő esztendőkben mi fog történni, de azt mi itt, ezen az oldalon megtesszük és meg is fogjuk tenni, és ez a jövő. Erre azt lehet mo ndani, hogy már a jövő sem a régi. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Bauer Tamás képviselő urat illeti két percben a szó, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportj ából. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Én is akkor nyomtam meg a gombot, amikor Lezsák Sándor képviselőtársam a rossz lelkiismeretről kezdett el beszélni. No, azt azért tisztázzuk, hogy nem mi hozzuk föl állandóan a '9598 közötti idősz akot, hanem önök! Ha nem tévedek, éppen az újságból derült ki, hogy Stumpf miniszter úr olyan körlevelet intézett a minisztériumokhoz, hogy a három hét múlva esedékes vitanapra - elsősorban a kormánytagoknak - abból kell készülni, hogy milyen helyzet is vo lt '98ban, amikor önök átvették a kormányzást, és úgy kell érzékeltetni az önök nagyszerű teljesítményét ehhez képest. Tehát nem mi nyúlunk állandóan oda vissza; meg az önök miniszterelnöke, Orbán Viktor az, aki állandóan arról beszél, hogy a Bokroscsoma g utolsó elemét is eltávolították, s a többi. De ha már erről beszélünk, képviselő úr, én akkor is elmondtam, most is elmondom, hogy nekünk jó a lelkiismeretünk, mert mi egy válsághelyzetben levő gazdaságot vettünk át az MDF vezette kormánytól, amelynek ön képviselője, és mire mi azt a négy évet eltöltöttük kormányon, addigra az országot és a gazdaságot kivezettük a válságból, és önök egy egyensúlyban és növekedőben levő országot vettek át. Ezért jó a lelkiismeretünk. Önöknek pedig négy év elteltével arról kell majd elszámolni, hogy az ország egyensúlyi helyzete rosszabb lesz, mint amikor átvették, mert ennek a jelei már láthatók, és mindazokat a reformokat, amelyeket önök is, mármint a Fidesz végre tervezett hajtani - adóreform, egészségügyi reform , nem h ajtották végre. Tehát önök a jövő megalapozásáért nem tettek ebben a négy évben, hanem csak felélték azt az örökséget ez alatt a négy
