Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT, a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
429 A harmadik rész a munkav édelmi törvényt érinti. Itt azt kell látni, hogy ha nem lennének majd kötelezőek az európai uniós irányelvek, akkor is ésszerű és okszerű a javasolt módosítás. Alapvetően keményebb szabályokat épít be a javaslattevő. Erre azért is szükség van, mert részben romlik az ország egészségi állapota, ami nagyon sok esetben oda vezethető vissza, hogy a munkahelyek nem teljeskörűen biztosítják azokat a feltételeket, amelyek az egészségmegőrzést célozzák. Ezek alapján bizottságunk végül majdnem egyhangúlag, 20 igen sz avazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslat általános vitára való bocsátását. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Németh Zsolt úrnak, a gazdasági bizottság előadójának. NÉMETH ZSOLT , a gazdasági bizottsá g előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság augusztus 28i ülésén 12 tartózkodás mellett, 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta a T/4644. számú törvényjavaslatot. Mint az az előterjesztésben elhangzott, a törvényjavaslat három törvény jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza. A foglalkoztatási törvény tekintetében két EGKrendelet átvételét, illetve az átvétel zökkenőmentességét biztosítja, hiszen a csatlakozás követk eztében jogharmonizációs kötelezettség az EGKrendelet vonatkozásában közvetlenül nem keletkezik, csupán a hazai és közösségi szabályok egymásra tekintettel történő alkalmazását segíti elő. (13.40) A bérgaranciatörvény módosítását viszont egy európai unió s irányelv indokolja. A csődtörvény egy szakaszának módosítását szintén ezen irányelv teszi kívánatossá. A munkavédelmi törvény módosítása a jogharmonizációs célú korrekciók mellett alapvetően a szakmai és hatósági ellenőrzési garanciák szabályainak módosí tását, kiegészítését foglalja magába. A kormánypárti képviselők az előterjesztést általános vitára való alkalmasság tekintetében kellően alaposnak, kiérleltnek tartották, így bíráló észrevételt nem tettek. Az ellenzék részéről aggályok hangzottak el a fels zámolókkal szemben alkalmazott rendbírság szabályozásával kapcsolatban. A munkavédelemről szóló törvény tekintetében több észrevételt is tettek. A kockázatértékelések elkészítésének határidejét túlságosan szigorúnak tartották. A munkavédelmi bírság összegé nek emelését, telephelyenkénti kivetésének indokoltságát vitatták. A munkavédelmi képviselőnek a munkáltató döntéselőkészítési folyamatába való bevonása értelmezési vitát váltott ki. Többen úgy vélték, hogy a 3 millió forintos bírság 10 millióra történő e melése nem túlzó, hiszen a munkavédelmi állapotok még a multinacionális cégeknél is néha elképesztőek, másrészt 1994től, a törvény elfogadásától számított időponttól a pénzromlás mértéke indokolja az emelést. A 10 millió forintos érték is csupán értéken t artást jelent. A bírság telephelyenként való kivetésének célja nem a kisvállalkozók ellehetetlenítése. A bírság lehetőséget ad a differenciálásra, és kifejezetten a nagy, országos hálózattal bíró vállalkozások, például áruházláncok szankcionálásra alkalmas , amelyek több telephelyük ellenére egy jogi személyt képeznek. Világossá vált, hogy a munkavédelmi képviselő a munkavállalók által választott személy, aki nem azonos a döntéselőkészítést végző alkalmazott munkavédelmi szakemberrel. Ezért a javaslatban sz ereplő megfogalmazás helyénvaló. Úgy értékelem, hogy a bizottsági ülés során felmerült aggályok jelentős része a vita során magyarázatot nyert, és ennek tudható be, hogy a javaslattal szemben elutasító szavazat nem érkezett. Köszönöm figyelmüket. (Taps a k ormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Farkas Imre úrnak.
