Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
425 igazságügyi szolgálati jogvi szonnyal. Ha valakik ezzel kapcsolatos problémákkal már találkoztak, akkor érzékelhetik azt, hogy mennyire fontos ennek a javaslatnak a benyújtása. Tisztelt Ház! A javaslat második és harmadik fejezete egymással összefüggően a Bérgarancia Alapról, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, a végelszámolásról szóló törvény módosítását terjeszti elő az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében. A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló 80/987es európai gazdasági közösségi tanácsi irányelv átvétele a vonatkozó hatályos magyar jogszabályoknak, nevezetesen a Bérgarancia Alapról, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról s a végelszámolásról szóló, valamin t a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvények felülvizsgálatát és módosítását tette szükségessé. (13.20) Az irányelvben meghatározott bérgaranciatámogatás kedvezményezettje a munkavállaló . Ezzel szemben a hatályos törvény szerint a felszámoló a mérlegelési jogkörében igényelheti a támogatás megállapítását a munkaügyi központtól, ezen eljárás igénybevétele tehát ma nem kötelező. A javaslat továbbra is fenntartja azt a megoldást, hogy a bérg aranciarendszer igénybevételére vonatkozó eljárásban a felszámoló járjon el, azonban a jogosultság fennálltakor a felszámoló számára az eljárást kötelezővé teszi, és e kötelezettség elmulasztását megfelelően szankcionálja. A javaslat eltörli az igénybevét eli lehetőséget nagymértékben korlátozó szabályokat, mivel azok az irányelvvel nem összeegyeztetőek. A javaslat hatályon kívül helyezi a törvény azon előírásait, melyek a támogatás feltételéül szabják a legalább 12 hónapos gazdálkodói működést, és egyben l ehetővé teszi a támogatás többszöri igénybevételét. Így a módosítás a munkavállalók szociális biztonságát növeli, kifizetetlen bérükhöz, megélhetési forrásukhoz való hozzájutásukat segítik elő. Az Országos Munkaügyi Tanács a javaslatot megtárgyalta, a munk avállalói oldal egyetértett vele, de a munkáltatói oldal nem támogatta. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat IV. fejezete a munkavédelemről szóló törvényt módosítja. A munkavédelmi törvény módosítását alapvetően két ok teszi feltétlenül szükségessé. Az első o k: jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése a munkabiztonság területén. Az Európai Unió szigorú munkabiztonsági joganyagának tartalmi és szövegszerű átültetése a hazai jogba nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló feladatunk. Munkavédelmi törvényün k már az előkészítése idején lényegében megfelelt a vonatkozó uniós követelményeknek, azonban a csatlakozási tárgyalások eredményes lefolytatásának előfeltétele, hogy a munkavédelmi joganyag ne csak lényegében, hanem szövegszerűen is tartalmazza az Európai Unió e tárgyban kihirdetett tételes követelményeit. Ennek megfelelően a javaslat a munkavédelmi törvényt fontos előírásokkal egészíti ki, explicite megtiltja például, hogy a munkavállalóra terhelhessék a munkavédelmi ráfordítások költségét - tehát itt is a munkavállalókat védjük. Szigorítja a munkavédelmi oktatás feltételeit, melyre természetesen csak munkaidőben kerülhet sor. Megszigorítja, illetve határidőhöz köti a munkáltatói kockázatértékelés végrehajtását, mert a nálunk '98ban bevezetett kötelezetts ég végrehajtása tapasztalataink szerint eddig vontatottan haladt. A továbbiakban a javaslat egyértelműen lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavédelmi feladatait külső szolgáltatás útján láthassa el, ugyanakkor védelmet nyújt az ilyen feladattal megbízo tt belső munkavállalók részére. A javaslat az európai irányelveknek megfelelően kibővíti a választott munkavédelmi képviselő jogait, biztosítva a döntés előkészítésében való nagyobb részvételi lehetőséget. A törvényjavaslat továbbá felhatalmazást ad a munk avédelemben alapvetően érintett két miniszternek, azaz a szociális és családügyi, illetve az egészségügyi miniszternek, hogy az egyedi munkavédelmi irányelvek átvételét rendelettel megalkothassák. Tisztelt Országgyűlés! A munkavédelmi törvényt, mint korább an említettem, más okból is módosítani kellett. Az előzőekben vázolt jogharmonizációs feltételek mellett a második ok: a munkabiztonsági hatósági tevékenység szigorítása. Az uniós gyakorlat elvárásai is megkívánják a következetes és szigorú hatósági ellenő rzést, a módosítási igény azonban a hazai tapasztalatokból, a
