Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
420 pénzintézeteknek már lehetőségük van arra, hogy az adósság késedelmes törlesztése esetén a korábbiaknál is erőteljesebb eszközökkel lépjenek fel kintlévőségeik behajtása érdekében. Az adósságkezelési ellátást csak a lakhatással összefüggő tartozásokkal, tehát lakbérrel, háztartási energiával, vízdíjjal, távfűtéssel vagy közö s költséggel adós háztartások vehetik igénybe. Vagyis a szociálpolitika nem kívánja magára vállalni a magánszemélyek egyéb, például fogyasztói vagy személyi hitelekből fakadó adósságterheit. A törvény meghatározza az adósságkezelési szolgáltatás igénybeveh etőségének feltételeit, ilyen például a nyugdíjminimum másfélszeresét nem meghaladó egy főre jutó jövedelem a családban, vagy a településen elismert minimális lakásnagyságnál nem nagyobb lakás. Maximálja az előterjesztés a támogatás nagyságát is, ami nem h aladhatja meg a 200 ezer forintot. A segély igénybevétele csak saját tehervállalás mellett lehetséges. Ezt nagyon lényegesnek tartom, hiszen a családokat így ösztökéli arra, hogy takarékosabb életvitellel, többletmunkák vállalásával ők maguk is igyekezzene k megszabadulni adósságaiktól, és ne csak külső segítségre várjanak. Úgy vélem viszont, hogy az abszolút értéken maximált segélyösszeg nagyságán el lehetne gondolkodni. Szerencsésebb lenne egy mozgó értékhez, például az öregségi nyugdíjminimum éves összegé hez kötni a segély maximumát, és ily módon elkerülhető lenne a törvény szociális ellátásokról szóló részének az egykét évenkénti, csupán az összeghatár emelése céljából történő módosítása. Örömmel láttam, hogy a törvényjavaslat az eddigieknél erőteljesebb en bevonja a karitatív tevékenységet vállaló egyházakat a szociális ügyek intézésébe. Az előterjesztés értelmében a szociális és családügyi miniszter ágazati irányító jogkörében együttműködik az egyházi és más nem állami szociális intézmények fenntartóival , és létrehozza és működteti az egyházi fenntartók tanácsát. Az egyházakat is érintő szociális döntések előkészítése területén ez a tanács a jövőben véleményező, javaslattevő és tanácsadó munkájával segíti a szociális tárcát. Tisztelt Ház! Tisztelt Államti tkár Asszony! Választókerületemben több tanyás település lakóit, Kecskemét és Tiszakécske környezetét előnyösen érinti a tanyagondnoki szolgáltatás bevezetése. Ez lényegében az eddig is létezett falugondnoki szolgáltatás kiterjesztése a mostoha körülmények között, tanyasi lakott helyeken élők intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése érdekében. Kiterjedt tanyavilág esetén a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok alkalmazásával oldható meg, és a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a f enntartó települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Egy további tanyagondnoki körzet csak további 600 lakos fölötti népességszám megléte esetén alakítható ki. A törvénytervezet nem említi, de annak szelleméből következik, hogy szomszédos települése k, tekintettel a lakosságszámelőírásokra, akár közös tanyagondnoki körzeteket is kialakíthatnak. (A jegyzői székeket Németh Zsolt és Mádai Péter foglalják el.) Új elem a szociális törvényben a speciális alapellátások bevezetése. Ez az új szociális szolgál tatás elsősorban a fogyatékkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémákkal küzdők és családtagjaik számára nyújt segítséget. Tisztelt Ház! Az előterjesztés felsorolja az átmeneti elhelyezést nyújtó inté zmények típusait. Ezek az intézmények az időskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, a szenvedélybetegek átmeneti otthona, továbbá a hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása. E z a taxatív felsorolás elméletileg kizárja azt, hogy lehessenek úgynevezett vegyes funkciójú intézmények, azaz nem tenné lehetővé, hogy például középkorú alkoholbetegeket idősek otthonában vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán helyezzenek el. A mai gyakorlat sajnos más, és ebből rengeteg fegyelmi ügy származik. Elsősorban a szenvedélybetegek számára kevés a férőhely, ők viszont, ha idősotthonba kerülnek, pokollá teszik mind a lakók, mind a gondozók életét. Az is valószínű, hogy ha most nincs szenved élybetegeket ellátó intézménye egy városnak vagy egy megyének, akkor néhány évig még nem is lesz. Mi legyen
