Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP):
393 javaslat korszerűsíti a gondozást, és előtérbe helyezi a megelőző jellegű, alapellátási szintű szociális ellátást, különös tekintettel az ellátottak személyiségi j ogainak tiszteletben tartására. Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendetes előrehaladást mutat, hogy az időskorúak ellátására a magánszektorban egyre több intézmény létesül. Ugyanakkor az intézmények kapcsán a bentlakottak elhelyezésével kapcsolatos állami köte lezettség természetszerűleg érvényesül. Az a cél, hogy elsősorban szociális rászorultság alapján kerüljenek intézményes ellátásba az emberek akkor, amikor valóban rászorulnak. Ez természetesen nem kívánja korlátozni egyéb szinten a magánszektor tevékenység ét. Nagyon helyeselhető a javaslatnak az az elgondolása, hogy a szociális gondoskodási tevékenységbe az egyházak karitatív tevékenységét is bevonja. Fontos, hogy a nem állami fenntartók képviselete a szociális tanácsban biztosítva van. Az egyházi fenntartó k tanácsa a javaslatban külön került megjelenítésre. Ez számunkra természetes, hiszen a parlamentben ülő kormánypárti képviselők kifejtették és mindig kifejezik azt a véleményüket, hogy az egyházak karitatív tevékenységének egyre nagyobb szerepet kell bizt osítani. Az egyház ezt a feladatát már eddig is maradéktalanul betöltötte. Nyilvánvaló számunkra, hogy a javaslat külön is megjeleníti az ő véleményezési jogkörüket. Az alapellátási feladatok körében szerepe van a falugondnoki szolgáltatásnak is. A falugon dnoki szolgáltatásnál meghatározásra kerül a szolgáltatás alapfeladata, és egy új fogalommal jelenik meg a tanyagondnoki ellátás, amely a külterületi lakott helyeken élőket segíti. A javaslat az ombudsmani vizsgálatokkal kapcsolatos jelentésekben megfogalm azott ajánlásokra tekintettel az ápolási díjakra vonatkozóan a korábban csak kisebb módosításon átesett jogszabályi rendelkezések teljes körű áttekintésére és módosítására is sort kerít. Új szempont a rehabilitációs intézményrendszer igénybevételéhez rende lt alkalmassági vizsgálat újfajta megfogalmazása és bevezetése, mellyel azt kívánják elérni, hogy a rehabilitáció valóban rehabilitáció legyen, és ennek eredményeképpen az emberek minél hamarabb kerülhessenek vissza a társadalomba. A javaslat érdemeként tu dható be a szervezési feladatok előírása, a szociális szolgáltatások, tervezési feladatok előírása, amely a kétezer főnél nagyobb települések számára lesz kötelezettség. A továbbképzési kötelezettségek, valamint a megyei önkormányzat szintjén a szociális s zolgáltatások tervezési feladatának összehangolására is igen nagy hangsúlyt helyez a törvényjavaslat, hogy egyegy megye, egyegy régió lakosainak szociális ellátása, településszintű, megyei szintű összehangolása alapján egyre hatékonyabb ellátást tudjunk biztosítani, amelynek szükségességét, igen tisztelt képviselőtársaim, azt hiszem, mindannyian érezzük, én magam is érzem a saját megyémben. A komplex intézményi integrált szolgáltatások bevezetése lehetővé tenné, hogy egy horizontális, valamint egy esetleg es vertikális integrációval hatékonyabb intézményellátást tudjon biztosítani az önkormányzat. Egy integrált intézményi rendszerben hozzárendelten a minimumfeltételek bizonyos enyhítését is megfogalmazza a javaslat. Van viszont néhány szempont, amely a törv ényben rögzítésre került és amelyet nem lehet enyhíteni, de egy településnek a szociális ellátást végző szolgáltatások integrálása nagyon sok előnnyel járhat, akár szakmai, akár gazdasági szempontból is. Ezért kellett a szerződéses szociális ellátások műkö dtetéséhez az ellátási szerződés tartalmára vonatkozó megszorításokat bevenni, amelynek természetesen az a lényege és értelme, hogy a szociális ellátás minél hatékonyabban működhessen, és véletlenül se veszélyeztesse az ellátás biztonságát. (10.40) Tisztel t Ház! Újdonság a javaslatban a korábban már említett továbbképzési kötelemhez rendelt juttatások megjelenítése, ami elvi jelentőségű, de természetesen minden egyes döntésnek vannak anyagi kihatásai is. Ha a szociális intézményrendszerben egy dolgozó elege t tesz továbbképzési kötelezettségének, nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően továbbsorolásra, újabb besorolásra is sor
