Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 12 (248. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Országimázs Központ" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - JUHÁSZ GÁBOR (MSZP):
3803 ruhájukon még látszik a szegénység, de a szemükben már ott csillog a jövő, ezek a gyerekek nem egy emelkedő , önmagában bízó nemzet képét vázolják fel? Nem láttam önök közül sokat a határon túli magyar felsőoktatási intézmények megnyitóin. (Keller László: Nem hívtatok meg!) Oda kellett volna jönni, képviselő úr, és belenézni annak a több ezer hallgatónak a csill ogó szemébe, amely hallgatók egy emelkedő, saját jövőjükben bízó nemzet tagjainak érzik magukat. Ez az a kép, amelyet nekünk, úgy gondolom, meg kell jeleníteni. (Dr. Hende Csaba: Úgy van! - Taps a Fidesz soraiban.) Meg kell jelenítenünk ezt a képet, és err ől a képről, az emelkedő nemzet képéről vagy az apátiába süllyedő nemzet képéről ítéletet fog mondani a választó, és erről véleményt alkot természetesen a nagyvilág is. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez így van!) Azt gondolom, a nagyvilág egy emelkedő nemz et képét látja ma Magyarországban; egy emelkedő nemzet képét, amely hozzájárul az emberiség tudásához, és hozzájárul mindahhoz az értékhez, amely az emberiség számára érték. Igen tisztelt Toller képviselő úr - úgy látom, nincs itt a teremben , a magyar di ákok döntő többsége ismeri a számítógép használatát. Nemhogy látott számítógépet, hanem jól kezeli a számítógépet, és beszél, tanul idegen nyelveket. Igen tisztelt képviselőtársaim, képviselők - nem vagyok képviselő , igen tisztelt képviselők, ha összehas onlítják, hogy hány fiatal beszél ma idegen nyelvet Magyarországon, és hányan beszélnek önök közül jól idegen nyelveket, akkor szembesülnek azzal, hogy egy emelkedő nemzet, egy jövőjében bízó nemzet képe van előttünk vagy egy apátiába süllyedő nemzet képe. (Dr. Katona Béla: Te beszélsz apátiáról!) Bauer képviselő úr felsorolta azokat a főbb hívó szavakat, amelyeket ő a magyar nemzetről mint képet megjelenít. Nos, képviselő úr, a magyar nemzet nem tudatlan; tudástisztelő, igen nagy tisztelője a tudásnak. Tis ztelt képviselő úr, a magyar nemzet nem feledékeny, emlékszik, sok mindenre emlékszik. Emlékszik az '50es évekre, emlékszik 1956ra, és emlékszik az 1990ig eltelt időre. (Bauer Tamás nem tartózkodik az ülésteremben.) (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Képviselő Úr! A magyar nemzet nem önző, a magyar nemzet támogatja, felemeli mindazokat, akiknek erre szüksége van, legyen ez a határon belül vagy a határon túl. Az pedig, tisztelt képviselő úr, már egyenesen bántó, hogy ön arról beszél, hogy a magyar nemzet megvesztegethető. Nem, képviselő úr, nem vesztegethető meg (Mádai Péter Bauer Tamás helyére mutatva: Itt szokott ülni Bauer, ha nem haragszik!) , soha nem volt megvesztegethető. Ma egy kiszámítható világban élünk. A képviselő úr arról beszél, hogyan osztjuk el azokat a forrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak - egy nyílt, világos pályázati rendszerben, bárki belenézhet ezen pályázati rendszer bármely részébe. Hogyan történt a Széchenyiterv nemzeti kutatás ifejlesztési pályázatainak elosztása? Jöjjön el a képviselő úr, nézze meg azt, hogy kik kaptak ebből, és milyen eljárásban történt ez. Azt gondolom, egy optimista, emelkedő és jövőjében bízó nemzet képét kell magunkról megjeleníteni, és ezt tesszük. Köszö nöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Juhász Gábor úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. JUHÁSZ GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Hölgyeim é s Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! Nem volt szándékom, de tessék egy percre rám figyelni! Valóban felvette ez a hatvanezer diák ezt a hitelt. Ön azt mondja, hogy csillog a szemük, ez igaz, mi meg azt mondjuk, hogy igen, de azért vették fel, mert üres a zsebük . Amiről mi beszélünk, az nem az, hogy a szemeknek nem kell csillogni, hanem hogy a zsebeknek
