Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 12 (248. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Országimázs Központ" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3787 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : K öszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásra következik Lezsák Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából; őt követi majd Kósa Ferenc képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elhangzott ellenzéki csúsztatott értékelés után azt javaslom, nézzünk szét a nagyvilágban. A világpolitiká ban folyamatos a verseny: szövetségkötések és felbontások, nemzetközi szervezetekbe történő belépések és pozíciók, befolyási övezetek, gazdasági kedvezmények, katonai támogatások és támaszpontok, és még felsorolni is nehéz, hogy mi minden területen folyam atos a politikai küzdelem. Ebben a küzdelemben hol ócsárolják, hol feldicsérik egymást a világpolitika szereplői, és hogy meggyőzőbbnek tűnjön minősítésük, gyakran igénybe veszik egyegy ország belpolitikai szereplőit. Egyben kivétel nélkül közös valamenny i ország kormánya: védelmezi, óvja országa tekintélyét a nemzetközi küzdőtéren, a világpolitikai életben is mindennapos vádaskodásoktól. Minden ország vezetése gondoskodik, vagy legalábbis igyekszik gondoskodni egy kedvező országképről, egy pozitív országi mázsról. Nem elég egészségesnek, vonzónak lenni, annak is kell látszani - olvashatjuk nem egy helyütt. Amelyik ország ezt elmulasztja, az menthetetlenül lemarad, elsorvad, perifériára szorul, tehetetlenül sodortatja magát ellenfelei propagandaáradatában, é s úgy jár, mint ama magyar honvédelmi miniszter országa, aki ellenséges csapatok közeledtekor jelentette ki, hogy "nem akarok katonát látni". (Mádai Péter: Ez így nem igaz!) Ahogyan egy országot nem lehet megvédeni hadsereg nélkül, úgy sikeres külpolitikát sem lehet folytatni, hitelesen vonzó országarculatot sem lehet építeni országimázs nélkül. Sajnos, a hagyományosan befelé forduló magyar közélet elhanyagolta a kiegyezés utáni időszak országimázsát, s a cseh, szerb és a román propaganda jobban érvényesült Trianonban, Párizsban, mint a tényekre, adatokra, észérvekre apelláló magyar védekezés. Ellenfeleinknek még arra is volt gondja, hogy a külföldi közkönyvtárakból kikölcsönözzék, majd elveszítsék, eltüntessék a Magyarországot kedvező vagy csupán tárgyilago s módon feltüntető könyveket. Akik tehát az országimázs szükségességét tagadják, és elfogadják mint tényt, hogy minden más ország építi önnön külső arculatát, országimázsát, azok olyan eszköztől, olyan védekező eszköztől fosztanák meg az országot, amely es zközzel más ország rendelkezik. Nem szükséges arról bárkit is meggyőznöm talán, hogy az ország alapvető létérdekét támadják az országimázs ellenzői. Tisztelt Ház! A hírek manipulátorai ma áttételesebb, finomabb eszközökkel dolgoznak, mint Göbbels, Zsdanov vagy éppen Aczél György idején. Tárgyilagos külföldi megfigyelőknek tüntetik fel azokat a zsurnaliszta zsoldosokat, akik csak a nevüket adják egyegy itthon gyártott propagandaanyaghoz, mindig találnak olyan közeget állításaikhoz, ami mint közvélemény tükr öződik a hírekben, és egyegy egyedi jelenségből vonnak le hamis következtetéseket. Szakma lett a tömegek manipulálását szolgáló hírközlés módszeréből az elmúlt évszázadban, emiatt törvényszerűen szakmává kellett válnia az ellene való védekezésnek is. Ma a z országimázs legtöbb munkáját a hamis, manipulált hírekkel történő szembeszegülés alkotja. Gondoljunk csak azokra az ország csúszó leértékelését a háttérből irányító, szervező, a hamisított fényképeket tömegesen terjesztő társaságokra például, amelyek Hol landiában és Szlovéniában keltettek Magyarországról torzított képet. Az ilyen sötét ügyekben nem meglepő, hogy azóta sincs néven nevezhető felelőse a hamis képeken alapuló hazug állításoknak. Azt biztosan állíthatjuk, hogy a Országimázs Központ figyelő tek intete hiányában még inkább elszabadulna az országunkkal szemben ellenséges propaganda. Mi ennek az oka? Sok oka lehet, például korábban az, hogy ne vegyék fel országunkat a NATOba; most, hogy ne kapjunk uniós támogatásokat, és belátható időn belül ne vál hassunk uniós tagállammá. Az is cél lehet, hogy épüljön le a hagyományos keresztény vallásunk és nemzeti kultúránk, és ezáltal is könnyebben