Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
369 A kormány az egészséges gazdasági tendenciák érvényesülésének biztosítása mellett indokoltnak tartotta azt is, hogy elsősorban a hazai kis- és középvállalkozói szektornak a szigorodó monetáris politikához történő alkalmazkodását elősegítse. Ezzel kapcsolatos intézkedés eit ez év augusztus 29én tette közzé. Például: a turisztikai hozzájárulás megszüntetése, a mikrohitelprogram összeghatárának megduplázása, és az áfavisszatérítés felgyorsítása. Minderről a miniszterelnök úr is szólt évadnyitó parlamenti beszédében. Tiszt elt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Összefoglalásul még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem lehetséges a gazdaság tartós felzárkóztatása erős hazai valuta nélkül. Az erős forint a záloga annak, hogy Magyarország elfoglalja méltó helyét a nemzetek rangsorá ban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Vincze László tapsol.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, "Mire való az adatvédelmi biztos?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az őszi ülésszak első napján, hétfő reggel a köztársasági elnök megbeszélést tartott a hat parlamenti párt képviselőivel. Ott egyebek mellett az adatvédelmi biztos választása is szóba került. A megválasztásra vonatkozóan azonban a baloldali pártok részéről nem sok biztató szó hangzott el, így még mindig aktuális néhány gondolatot fűzni a témához. Mire való az adatvédelmi biztos? Mivel a kérdésben foglalt foga lom magyar nyelven nevezi meg magát, nyomban természetes és logikus választ kapunk: az adatvédelmi biztos arra való, hogy a polgárok adatainak védelmét biztosítsa. Erre a nem vitatható válaszra még kérdést kell feltennünk, hogy a témakör e rövid idő alatt is körülhatároltabb legyen. Az egyik, hogy az adatvédelmi biztos meddig élhet felhatalmazásával, a másik, hogy munkásságának ideje alatt miként biztosította az adatok védelmét. Az adatvédelmi biztos - mint a demokrácia minden megbízottja - addig élhet felh atalmazásával, ameddig azt a törvényes határidő lehetővé teszi. E határidő hat év, amely most járt le. Ezért kerül sor a választásra. Mindez roppant egyszerű. Az azonban már kevésbé egyszerű, hogy miért lett a választása körül akkora politikai vita. Miért fordulhatott elő, hogy országgyűlési képviselő széles körben és írott sajtóban publikálta azt, hogy az adatvédelmi biztos választása a törvényes határidőben nem más, mint a Fidesz trükkje, ami a köztársasági elnök támogatását is élvezi? Az elmondottakat is figyelembe véve valóban kérdés tehát, hogy miért kap az eddig volt adatvédelmi biztos a baloldal felől ilyen harcos védelmet. Tételezzük fel, hogy talán azért, mert a korábbi évtizedek alatt személyi adatvédelem nem volt. Amikor a demokrácia kiformálása s orán ezt a funkciót létrehozták, csak olyan embert választhattak meg rá, aki ezt a munkát korábban természetes módon nem végezhette. Lehetséges tehát, hogy nagyon jól megtalálta munkájának lényegét, és így újraválasztását is megérdemelné. Csakhogy, mintha elfelejtették volna azt a tényt, hogy már az első választási ciklusban olyan törvényt hozott az Országgyűlés, amely lényegében kihúzta a talajt az adatvédelmi biztos lába alól. Ez azt jelentette, hogy bár az alapvető személyi adatok őrzője és letéteményese a Belügyminisztérium, az meghatározott összeg ellenében kiadhatja bárki által kért adatainkat, és ki is adja azokat mind a mai napig. Bizonyítékul csak utalok arra a súlyos paksamétára, amelyet szomszédom a minap vett ki a postaládájából. Nem nevezem meg a küldő céget, de megjegyzem, hogy fontos küldeményként érkezett, úgy nevezték meg, drága kiállítású borítékjában legalább hathét helyen találtam meg újra és újra a nevet és címet. Tény, hogy az adatvédelmi biztos az éppen neki ellentmondó törvény ellen s oha nem tiltakozott, egyszerűen kiszolgáltatta a védelmére bízott embereket. Ma az a helyzet, hogy valaki csak magánerőből érheti el a Belügyminisztériumban adatainak védelmét. Ha tehát az adatvédelem az
