Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 11 (247. szám) - A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter:
3634 javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/5047. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/5047/74. és 93. számon kapták kézhez. Megadom a szót Mikola István egészségügyi miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra tízperces időkeretben. DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy az egészségügy i közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvényjavaslat a parlamenten kívül szélesebb körű és színvonalasabb vitát váltott ki, mint e Ház falai között. Ezt a helyzetet elsősorban az ellenzéki pártoknak az a szokatlan hozzáállása okozta, hogy egyetlen módosító javaslatot sem nyújtottak be a törvénytervezethez. A szocialista és szabad demokrata képviselők csekély számú konkrét kritikai észrevételére nem kívánok részletesen reagálni egyrészt azért, mert a Magy ar Orvosi Kamarától kölcsönzött problémafelvetéseikre a kormánypárti módosító javaslatok megfelelő megoldást kínálnak. Másrészt a kritika java a törvényjavaslat meg nem értéséből vagy tudatos félremagyarázásából származik. Hallgatva a kritikát, egy lovas m ondás jutott eszembe, így hangzik: ha nyeregben ülsz, és a ló farkát látod, nem biztos, hogy a lónak nincs feje. (Szórványos derültség a Fidesz soraiban.) A kormánypárti képviselők érzékenyen reagáltak az orvostársadalom, az egészségügyi dolgozók, az önkor mányzati szövetségek észrevételeire, és kapcsolódó módosító javaslataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő törvény még szélesebb társadalmi konszenzust tükrözzön. A kormány által is támogatott módosító javaslatok négy csoportba sorolhatók. A kormány támogatja azokat a módosító javaslatokat, amelyek az egyes egészségügyi szolgáltatások alvállalkozásba adása esetén előnyt biztosítanak az adott szolgáltatónál dolgozóknak. Eszerint a járóbetegszakellátásban rendelőt csak az ott dolgozóknak lehe t alvállalkozásba adni, a teljes szakfeladat alvállalkozásba adása esetén pedig az ott dolgozóknak egyfajta elővásárlási, mondhatnánk, elővállalkozási jogot biztosít az indítvány. A javasolt szabályozás szerint, ha az egészségügyi szolgáltató alvállalkozás ba akar adni egy szakfeladatot, akkor először a helyben dolgozóknak kell ajánlatot tennie, és csak ha velük nem jön létre a szerződés, akkor fordulhat más alvállalkozók felé. A javaslatok másik csoportja az egészségügyi dolgozók és nem csak az orvosok váll alkozási lehetőségeit bővíti. Így szabályozza a társas egészségügyi vállalkozás fogalmát, kiszélesíti az orvosi praxisközösség lehetséges jogi formáit, lehetővé teszi a szabadfoglalkozást az intézeti gyógyszerészek részére is. Némi elégtétel a törvényelők észítők számára, hogy a szabadfoglalkozás lehetőségét az orvosok egy részének fanyalgásával szemben az intézeti gyógyszerészek örömmel fogadták. A támogatott lényeges javaslatok harmadik csoportja az összeférhetetlenségi szabályokat teszi egyértelművé, ill etve terjeszti ki az alvállalkozásokra is. E szabályozás kizárja, hogy a magyar egészségügyben a tőke szakmai befektetés álarcában piacot vásároljon. Úgy ítélem meg, hogy ezek a javaslatok több kisebb pontosítással együtt eloszlathatják a MIÉP megfogalmazo tt, a törvényjavaslattal kapcsolatos aggályait is. Végül a kormány által is támogatott módosító javaslatok közül kiemelkedőek mindenekelőtt azok, amelyek az egészségügyi dolgozók szakmai szervezeteinek és a Magyar Orvosi Kamarának adnak többletjogosítványo kat az egészségügyi átalakítás folyamata során. A Magyar Orvosi Kamara történetében először valódi szabályozási jogokat kap, meghatározhatja a vállalkozó és a szabadfoglalkozású orvosok ügyeleti, készenléti munkavégzésének szabályait. Sajnálatosnak tartom, hogy a Magyar Orvosi Kamara küldöttgyűlése annak ellenére nem támogatta a törvényjavaslat elfogadását, hogy a 2025 kormánypárti módosító javaslat kifejezetten a MOK jobbító szándékú felvetéseinek beültetését célozza a törvényjavaslatba. Ennél tovább az
