Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
3544 Kétperces hozzászólásra következik Gémesi György úr, az MDF képviselője. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársa im! Ugyanaz a téma: az önkormányzatok szociális feladatra megkapják a szükséges forrásokat. Tizenkét éve foglalkozom az önkormányzatokkal. Én nem mondom, hogy minden önkormányzat megkapja a településüzemeltetés minden részletéhez a szükséges forrást; nem a zt mondom, hogy önkormányzatok mértéktelen fejlesztési forrásokkal rendelkeznek, mert ez nem igaz. De ne keverjük össze ezt azzal, hogy a szociális feladatokra megkapják a pénzt, a szociális feladatokra biztosított pénzből pedig a különböző, szegényebb csa ládokra szükséges kiegyenlítő mechanizmusokat biztosítani tudják. Nem beszéltünk egyébként a kiegészítő családi pótlékról, amely már négyezer forintos nagyságrendet fog megütni, és ez azért részben pótolja azokat a forrásokat, amelyekről tetszettek beszéln i. Tehát visszatérve a szociális feladatokra, a források megvannak; csak az egy másik kérdés, hogy a település az esetleg szorító fejlesztési elképzelései és gondjai miatt mire fordítja ezeket a normatívákat, hiszen egységes pénzalappal gazdálkodik, hiszen nem kell minden egyes szociális feladatra biztosított pénzzel szó szerint, forint szerint elszámolni. Tehát visszatérve nem tudom elfogadni azt a nézetet (Dr. Vojnik Mária: És az oktatási normatíva?!) , hogy nincs lehetőségük a településeknek a helyi szoci ális védőháló kiépítésére, és nincs lehetőségük azokat a problémákat orvosolni, amelyek abból adódnak, hogy egyes családok nehéz helyzete miatt, vagy a munkanélküliség, vagy a térség szegénysége miatt nem tudnak megfelelő helyzetbe kerülni. Ez egész egysze rűen nem igaz! Mondom ezt amellett, hogy tudom, a településeknek milyen alapvető gondjaik vannak, tudom, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű település kategóriájába még mindig nagyon magas számban tartoznak önkormányzatok, de ezeket a forrásokat is, amelyek ezeken keresztül jönnek, tehát a kiegészítő működésiforrástámogatásokat is részben szociális feladatokra igénylik meg a települések. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Babák Mihály úr, a Fidesz képviselője. (18.20) BABÁ K MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Takács Imre képviselő úr szavait a szomszéd helyiségben a televízióban meghatódással hallgattam, amikor az állam feladatairól beszélt, és azt mondta, hogy tisztelt képvi selőtársaink, az igazságosság elve alapján, a rászorultság elve alapján kell a szociálpolitikában munkálkodni. Tisztelt Képviselő Úr! Osztjuk a véleményét, hogy az igazságosság és a rászorultság alapján; de kedves képviselő úr, megvallom őszintén, sajnos n em igazán hitelesek a szavai. Rossz padsorból, rossz helyről s rossz előélet után mondja mindezeket a szavakat, mert volt alkalma az ön pártjának négy éven keresztül arra, hogy az igazságosságot és a rászorultságot gyakorolja. Önök nem ezt tették, tisztelt képviselőtársam! Annyi igazságtalanságot hagytak hátra ebben a társadalomban és annyi rászorultat, hogy négy év is kevés ahhoz, hogy mi ezt helyre tegyük és reparáljuk. (Moraj az MSZP soraiban.) Úgy gondolom, sok idő kell még ahhoz, hogy azt a sok hibát é s azt a sok csorbát kiköszörülhessük. Furcsa dolog ezt hallgatni, mondom, mert ha ön azt mondja, hogy a fiatalokról - és ez a mi napirendünk - az igazságosság elvén és a rászorultság elvén kell gondoskodni, akkor pedig egyáltalán nem értek önnel egyet, mer t nemcsak ezek alapján kell; mert aki a fiatalról, a gyermekről, a családról gondoskodik, a gyermekéről és a gyerekről, pláne egy állam, annak kötelessége, hisz a jövőt támogatja, és nem holmiféle dolgot, és nem gazdagot és nem szegényt, hanem a jövőt támo gatja.
