Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
3531 képviselőtársam éppen az imént is volt szíves ócsárolni! Nem az a kérdés, hogy jobbe m a a helyzet, mint öt esztendővel ezelőtt, hanem hogy annyival jobbe a helyzet, mint öt esztendővel ezelőtt volt, amennyivel jobb lehetne egy megfelelőbb kormánypolitika esetén. És erre a mi válaszunk az, hogy nem. Négy esztendővel ezelőtt is meg ma is a G DP 2,3 százalékát fordítják családtámogatásra. Ebből ma a társadalomnak egy magasabb jövedelmű rétege lényegesen nagyobb részt kap - mint ezt most Gémesi képviselőtársam is volt szíves említeni , következésképpen lényegesen kisebb részt kap az a réteg, am ely igazán rá van szorulva. Erről beszélünk. Valóban igaz az, hogy a munkanélküliségnek a tudás a legjobb ellenszere, de szeretném arra is felhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét, hogy e tekintetben az érettségi jelenti azt az ugrópontot és nem a fel sőoktatás, ahol igazán sokat lehet javítani. Mennyivel nőtt az érettségizettek aránya a megfelelő korosztályban az elmúlt négy év alatt, tisztelt képviselőtársaim? Lehet adatokat mondani, de az önök miniszterelnöke, az önök által megválasztott minisztereln ök volt az, aki négy esztendővel ezelőtt egy politikai vitában idézte azt a cikket, amikor a teknősbéka azt mondja, milyen jó, hogy lassan megyünk, mert rossz irányban haladunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi azt kifogásoljuk, hogy túl gyorsan megyünk az ön ök által megválasztott rossz irányba. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azok az itt jelen lévő képvi selőtársaink, Deutsch miniszter úr, Glattfelder államtitkár úr a Fideszből vagy Lezsák és Gémesi képviselő urak az MDFből talán még emlékeznek arra, hogy négy évvel ezelőtt, az akkori választásokat megelőzően önök, Pokorni Zoltán, Orbán Viktor, Deutsch Ta más és mások milyen nagy hangsúllyal ostorozták az előző kormányt amiatt, hogy a társadalmon belül a legfelső és a legalsó tized közötti jövedelemkülönbség nő és milyen magas. Ugye, emlékeznek még erre, hogy nyolcszoros? Mondott Pokorni Zoltán tizennégysze rest is, de ez csak valami félreértés volt nála. Mi azt mondtuk akkor, hogy bizonybizony ez nagy baj, tenni kell ellene, és teszünk is ellene. Három héttel ezelőtt Orbán Viktor elmondta a Napkeltében, hogy minden piacgazdaságban ez a különbség a felső és alsó decilis között nőni szokott. Vagyis azért, amiért bennünket ostoroztak, amikor ellenzékben voltak, ugyanaz az Orbán Viktor most amellett érvelt, hogy ez egy természetes dolog. Miért? Miért változott ilyen hirtelen a jelenlegi miniszterelnök álláspont ja? Azért, mert az önök kormányzása alatt, a gazdasági növekedés körülményei között ez a különbség nem csökken, hanem azon a szinten marad, ahol 1998ban önök a dolgot átvették. Vajon miért? Azért, mert az önök kormánya egy olyan jövedelempolitikát folytat , amely azokon a pontokon, ahol az állam beavatkozik a jövedelmek elosztásába, a szegényektől a gazdagok irányába csoportosítja át a milliárdokat, és ez legjobban valóban a gyermekeket és a fiatalokat sújtja. Erről szól ez a történet, tisztelt képviselőtár saim. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kertész István úr, az MSZP képviselője. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Gémesi képviselőtársamnak akartam mondani az előbb, hogy említette, a kormányzat és az önkormányzat egymást segítő munkájával a fiatalok helyzetén lehet javítani, csak sajnos ez a valóságban nem így van. Ott, ahol magas a tartós munkanélküliség, jellemző a pályakezdő a
