Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY,
3513 Logikai sorba ide vehető a bölcsődék helyzete is, hisz valóban történt előrelépés, de itt megint csak azt kell mondanunk, hogy pontosan a hátrányos helyzetben levő kisebb településeken nincs megoldva a bölcsődei ellátás, és a bölcsődék létrehozásár ól szóló törvény, törvényhely ezekkel nem foglalkozik, illetve a családinapközirendszert mint alternatívát fogalmazza meg, holott látnunk kell, hogy ez a rendszer - ha egyáltalán itt rendszerről beszélhetünk, hiszen mintegy 30 van csak az országban - semm iféle szempontból nem jelent alternatívát a bölcsődei ellátással szemben, sem szaktudásban, sem pedig minőségben nem tudja megközelítőleg sem azt nyújtani, amit a bölcsődei ellátás. Az egészségügyről rengeteg szó esett már itt az elmúlt napokban. Egyértelm ű, hogy vészhelyzet van az egészségügyben, és ennek elhárítása érdekében a kormány rendkívül keveset tett, és az engem - megmondom őszintén - korántsem nyugtat meg, hogy hárommillió forint került átutalásra a kaposvári egészségfejlesztő központ kialakításá ra. A foglalkoztatásról is volt már itt az előbb szó, annyit azért megjegyeznék, hogy a ciklus idején a törvénymódosítás kiindulópontja az volt, hogy aki akar, talál magának munkát, tehát a segélyezés szigorításával lehet csökkenteni a munkanélküliséget. N os, az elmúlt napokban megjelent szakértői vélemények egyértelműen bizonyítják, hogy a munkanélküliellátó rendszer átalakításának következményeként kevesebben és kevesebb segélyhez jutottak, miközben az elhelyezkedők száma érzékelhetően nem nőtt, tehát mo ndhatni azt, hogy ez a próbálkozás teljesen rossz volt, és nem vezetett eredményre, rossz volt maga a kiindulási pont. Elhangzottak itt számok, hogy hányan végeznek napjainkban egyetemet és főiskolát, de akkor talán a másik oldalról is kellene szólni, hogy az iskolai lemorzsolódást is figyelembe vevő számítások szerint hazánkban a fiataloknak mintegy 20 százaléka úgy lép ki a munkaerőpiacra, hogy legfeljebb nyolc általánost végzett, vagy legfeljebb egykét éves szakiskolát, és az elmúlt időszak kormányzati intézkedései tovább rontják elhelyezkedési lehetőségeiket és esélyeiket. Néhány szót a sportról, illetve a sporttal összefüggésben a sporttörvényről. A kormány, illetve a kormányzó pártok deklarációi, megfogalmazott elvei ebben a sporttörvényben nem köszön nek vissza. Az egészséges életmódra nevelés, az ifjúsági testedzés, az iskolai sport- és utánpótlásnevelés a törvényben, az elfogadott törvényben korántsem foglal el olyan helyet, mint az illő és szükséges lenne. Sokat küzdöttünk itt a mindennapos testnev elés bevezetéséért, és nagyon sok szó elhangzott az óvodai testnevelés fontosságáról is, de azok csupán üres szólamok maradtak, hiszen a törvénybe ezek már nem kerültek be, hiába nyújtottunk be módosító indítványokat is. És azt kell mondanom, hogy az elfog adott törvény nem tükrözi az európai sportchartában megfogalmazott azon elvet sem, mely szerint mindenkinek egyforma lehetőséget kell adni arra, hogy bekapcsolódjon valamilyen sporttevékenységbe. Hangsúlyozom, hogy a költségvetésben sem tükröződik az, hogy valóban ez a kormányzat, illetve a kormánypártok az óvodai és iskolai testnevelésre valóban komoly anyagi erőforrásokat kívántak volna biztosítani. Köszönöm a figyelmüket, és remélem, hogy a miniszter úr is kellőképpen megismerte a mai napilap tartalmát b eszédem alatt. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Gémesi György úrnak, az MDF képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő úrnak. (16.10) DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részé ről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mindig jó helyzetben vagyok, mert az SZDSZ vezérszónoka után kell szólnom, és ha harminc percem lenne, akkor sem tudnám megválaszolni azokat a felvetéseket, amelyeket meg
