Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
3486 Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm az Országgyűlés tagjait és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a munkánkat. Az Or szággyűlés őszi ülésszakának 27. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Vidoven Árpád és Világosi Gábor jegyzők lesznek a segítségemre. Bejelentés frakcióvezetőhelyettes megválasztásáról ELNÖK (dr. Áde r János) : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem továbbá, hogy Horváth Bélát a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja a mai napra frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder Jáno s) : Szokásainknak megfelelően a napirend előtti felszólalásokkal kezdjük a munkánkat. Elsőként napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szájer József frakcióvezető úr, FideszMagyar Polgári Párt. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Kedves Képviselőtársaim! Néhány nap múlva, december 14én az egész ország tiszteleg Sopron, a leghűségesebb magyar város előtt, akkor, amikor a népszavazás 80. évfordulóját ünnepeljük. A történelmi évforduló tükrében gondolkozzunk el néhány perc erejéig azon, hogy mit jelent Magyarországnak, valamennyiünknek, magyaroknak ez a város, milyen öröksége van számunkra a 80 évvel ezelőtti népszavazásnak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első világháború következménye, illetőleg a trianoni békekötés szinte reményte len helyzetet teremtett Európának ezen a részén. Az 1919 szeptemberében kötött békeszerződés NyugatMagyarország egy részét Ausztriának ítélte. A végrehajtást késleltette, hogy a magyar kormány bejelentette igényét a területre. 1921 szeptemberében a Sopron környékére bevonuló osztrák csendőröket egy közel százfőnyi, főleg diákokból álló csapat tartóztatta fel Ágfalván. A Selmecbányáról áttelepített Bányászati és Erdészeti Főiskola és a magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatói őszinte, nemzeti érzéstől vezér elve vállalták a magyar föld védelméért azt az összecsapást, amelynek hatására a csendőrök visszavonultak - azonban az összetűzésnek magyar részről három halálos áldozata is volt. A határvita lezárására az 1921 októberében Velencében zajló tárgyalások jele ntették a megoldást. A velencei egyezmény értelmében Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazásnak kellett döntenie. A magyarság egy közössége, tisztelt Országgyűlés, példa nélküli helyzettel találta szembe magát, Sopron polgárai egy igen kiélezett pi llanatban kényszerültek nemzeti hovatartozásuk megvallására. Nemzetünk történelmének első demokratikus szavazása, amelynek tétje a haza megtartása vagy elhagyása volt, egyértelmű eredményt hozott: az eredetileg Ausztriához csatolt Sopront újra magyar földr e helyezte. A 24 072 szavazatból 15 343 szólt Magyarországra, vagyis Sopron környéke megközelítőleg 73 százalékos szavazati többséggel került újra Magyarországhoz. A Magyar Nemzetgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben örökí tette meg az eseményt: "A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovatartozás iránti hajlandóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatl an hűségről tett tanúbizonyságot." A Magyar Nemzetgyűlés a népszavazás emlékére adományozta Sopronnak a leghűségesebb város, civitas fidelissima elnevezést, és felállította a Hűségkaput. A népszavazás a világháborús békediktátumok időszakának egyetlen és k iemelkedő demokratikus nemzetközi eseménye is volt, Európa más területeivel ellentétben valóban az ott élő
