Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3480 A módosító javaslatok számára tekintettel indítványozom, hogy a részletes vita egy szakaszból álljon. Kérem, hogy tisztelt képviselőtársaim a javaslatról kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége elfogadta a javaslatomat. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 13. pontjaira. Kérem önöket, hogy a részletes vitában kizárólag a módosító indítványokról szóljanak. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen jelentkező. A részletes vitát így lezárom. Feltételezem, hogy a foglalkoztatási bizottság s em kíván ezért a vitában elhangzottakra válaszolni, így erre majd a határozathozatalt megelőzően kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön fogunk határozni. Napirenden kívüli felszóla ló: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: "Háttal Európának LXIV." címmel. Megadom a szót a képviselő úrna k, ötperces időkeretben. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök úr, aki 1993ban, a Horthytemetés idején még azt mondta, hogy a Fidesznek nincs álláspontja, hiszen történelmi k érdésekkel nem foglalkozik, 2000. január 1jén már fontosnak tartotta, hogy a "koronázás" alkalmával mondott beszédében fölsorolja azokat a történelmi személyiségeket, akik fontosak számára: Istvántól kezdve Lászlón, Mátyáson, Zrínyi Ilonán, Dobó Istvánon, Rákóczi Ferencen és Széchenyi Istvánon keresztül Batthyány Lajosig, és csak egyetlen huszadik századi politikust, Bethlen Istvánt nevezte meg ebben a sorban. Amikor látogatókat fogad szobájában, a huszadik századi miniszterelnökök közül Tisza Istvánt, Bet hlen Istvánt, Teleki Pált nevezi meg. Nem csoda, hogy néhány nappal ezelőtt Bethlen István síremlékének avatásán tartotta fontosnak beszédet mondani. Bethlen Istvánt mint harmadik honalapítót nevezte meg, akinek az első világháború utáni konszolidáció kösz önhető. Nem vitás, hogy Bethlen István ennek a kornak a legkiemelkedőbb politikusa volt. Azt a rendszert azonban, amit konszolidált, ő is és a korszak vezető politikusai öntudatosan neveztek ellenforradalmi rendszernek - ez akkor nem pejoratívan hangzott s zámukra. Ő Orbán Viktor példaképe, akit Orbán Viktor példaképként tisztel. Nos, tisztelt Országgyűlés, gondoljuk csak végig, hogy melyek voltak ennek a bethleni politikának, a húszas évek bethleni politikájának a fő sajátosságai. Én az idő hiányában csak h árom fontos vonását emelném ki. Az első vonása ennek a politikának az volt, hogy ha konszolidált, akkor azt az új Magyarországot konszolidálta, azt a tekintélyelvű Magyarországot, amely a huszadik században sem fogadta el a népképviseleti demokráciának nem csak a francia forradalomra, de az 184849es magyar forradalomra is jellemző alapelvét. Az a választási törvény, amelyet éppen Bethlen István fogadtatott el az akkori magyar parlamenttel, csak Budapesten és néhány nagyvárosban fogadta el a titkos választá st, a falvakban és a vidéki városok nagy részében a nyílt szavazást konzerválta a huszadik században, és visszahozta Magyarországon a felsőház intézményét. Másodszor: Európában elsőként ez a kurzus vezette be, tette hivatalossá az antiszemitizmust. Harmads zor - és ezt tartom talán a legfontosabbnak : Bethlen mint az egykori, úgy hívták, revíziós liga létrehozója, fő kezdeményezője volt annak a revíziós politikának, ami a két
