Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
3457 Számomra elgondolkodtató volt mindenesetre, hogy mind a mezőgazdasági bizottság, mind pedig a gazdasági bizottság támogatta ezt a javaslatot. Kérem a miniszt er urat, hogy akár egy kapcsolt módosító indítvány formájában, akár a Fidesz képviselőcsoport támogatásával fontolja meg újra ennek a módosító indítványnak a sorsát. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A másikat Font Sándor képviselőtársam nyújtotta be, amely a 70. sorszám alatt szerepel. Ebben a módosító indítványban, amelyet a gazdasági bizottság támogatott - és kitűnt, hogy a mezőgazdasági bizottságban is egyharmadnál nagyobb volt a támogatottság , a képviselőtárs am a 2500 hektárban maximált földhaszonbérlet mérséklését javasolta. Itt legfeljebb abban tér el a másik javaslattól, hogy nagyobb aranykorona értékű termőföldet vehetne haszonbérbe Font Sándor módosító javaslata szerint. E két javaslatot ajánlom a kapcsol t módosító indítványokat előkészítők figyelmébe. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket. Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportj ából. Öné a szó. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 59. és 67. pontjához kívánok hozzászólni. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt elhangzott, hogy minden magyar állampolgár, illetve minden helyben lakó, ha mó dja van, akkor tulajdonképpen vehet földet, és utána úgy gazdálkodik vele és úgy hasznosítja, ahogy akarja. Ha gondolja, szövetkezetben, ha gondolja, szövetkezetet alakít, ha gondolja, akkor egyénileg vagy családi gazdaként művelheti. Nem akarom nagyon kip oentírozni, képviselőtársaim, azt, hogy ez majdnem olyan kitétel, hogy minden magyar állampolgár lehet a Magyar Köztársaság elnöke, vagy minden magyar állampolgár lehet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvé nytervezetek nem ezt tükrözik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy háromszáz hektárban maximáljuk a családi gazdálkodót, akkor ha ezt visszaosztjuk a magyar állampolgárok létszámára, illetve a rendelkezésre álló magyar termőterületre, akkor bizony kiderül, hog y nagyon csekély az a szám, akiből családi gazdálkodó válhat, aki akár 100, 200 vagy 300 hektár földtulajdonnal rendelkezik. És akkor itt valóban nem beszéltünk arról, hogy mi lesz azokkal a ma vidéken élő és mezőgazdasági termeléssel foglalkozókkal, akik akarvaakaratlanul ki fognak szorulni ebből a mezőgazdasági szektorból. Ez a folyamat egyébként, nagyon jól tudjuk valamennyien, magától is megy, működik, a birtokok koncentrálódnak. Ez a törvény erre csak rá fog segíteni. Az 59. pont a nemzeti földalap kh t. mint haszonbérbe adó által kötött haszonbérleti szerződés időtartamára vonatkozik, amely az előterjesztés szerint ötven év lehet. Nem tudom, hogy mi az a mezőgazdasági művelési ág - biztos van ilyen , ami indokolja azt, hogy ötven évre haszonbérbe adju k; gondolok itt az árterek hasznosítására vagy ilyesmire. De a törvény átgondolatlanságára utal az, hogy minimum különbséget kellene tenni ültetvényes gazdálkodás, kertészeti kultúra, erdészeti gazdálkodás között - ott akár 150 évet is el tudok képzelni, h a az a cél, hogy egy tölgyest telepítsünk az adott területen, mert környezetvédelmi szempontból, az élővilág kultúrájának a megőrzése szempontjából ez szükséges lehet. Tehát ezt mindenképpen szükséges lenne szabályozni. Egy óriási hiányossága ennek a törvé nytervezetnek, hogy erre ki sem tér. Arra sem tér ki, hogy mi van akkor, ha a haszonbérlő nem jó gazda módjára műveli a földet, nem tartja kultúrállapotban. Ez jogilag elég felemásan körülhatárolt kategória: a jó gazda gondossága, és
