Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
3442 lehet állami tulajdonba venni? Ön most azt mondja, hogy nem lehet társas vállalkozásnak a tulajdonában föld. Tessék mondani, miért nem? Szövetkezeti tag tulajdonában, használatában lehet föld, gazdasági társaságnak hasonló képpen lehet a tulajdonában föld, tehát a jelenlegi gazdálkodók nem szorulnak háttérbe. Önök az elővásárlásnál és az előhasznosításnál azt mondják, hogy erre már az előző törvényjavaslatnál is kitértem, én akkor reagáltam rá, és most újra reagálok rá. Ne t essék azt mondani, hogy bárki hátrányba szorul! Közös háztartásban élő családtag, helyben lakó szomszéd és helyben lakó. Megint csak felteszem a kérdést: önök elképzelhetetlennek tartják azt, hogy a jelenlegi haszonbérlő, részesművelő nem lakik helyben? Mi ért mondjuk azt, hogy bárki, az állam, a nemzeti földalap megelőzi őket? Nem előzi meg őket. A helyben lakó, kiterjesztve arra a bizonyos 15 kilométeres körzetre, lehet a korábbi haszonbérlő, és majd a tulajdonos eldönti, hogy hogyan fizette neki a haszonb ért, rendesen fizettee, és amikor a helyben lakók között lesz... - neki el kell döntenie, mondjuk, öt helyben lakó azt mondja, hogy ő megveszi ennyiért a földet, ami nyilván egy külső adásvételi szerződés alapján történik, majd ő eldönti, hogy az egy nagy on rendes ember volt, öt éven, tíz éven keresztül rendesen művelte a földet, szinte a magáénak tartotta, mert szerette, és megfizette rendesen a haszonbért. Őt fogja előnyben részesíteni, ez az ő szívejoga. Ne csináljunk már úgy, mintha a haszonbérlő nem lehetne helyben lakó! Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Németh Imre úr, az MSZP képviselője. DR. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Természetesen Magyarországon a termőföldnek több mint felét tá rsas szervezetek bérlik, ennek kapcsán a "helyben lakó" kifejezés értelmezhetetlen, magyarul, az általuk haszonbérelt terület bárki által elvihető, aki a használó előtt van a sorban. Erre irányult a javaslat. A nemzeti földalap vonatkozásában nem az a prob lémánk, hogy a nemzeti földalap szerezhet, vagy a földhasználat tekintetében bizonyos intézkedéseket hozhat, hanem az a problémánk, hogy ő korlátlanul, szabadon kijelölhet földhasználókat. A társas gazdaságok földszerzésével kapcsolatban örülök, hogy a kor mánypárti képviselőtársaim is a gazdaság szempontjából is látják ezt a problémát. Mi a garancia, hogy nem fog külföldiek tulajdonába kerülni? Úgy gondolom, a leírtak is garanciát jelentenek, hiszen az, hogy az a szövetkezet vagy társaság, amelyik öt éve fo lyamatosan többségi mezőgazdasági tevékenységet végez, vagy csak akkor, ha a tulajdonosainak 75 százaléka helyben lakónak minősül, tipikusan olyan kitételek, amelyek azokra a szövetkezetekre érvényesíthetők, ahol a kisemberek "egy tag egy szavazattal" hatá rozzák meg a döntési lehetőségeket. Meg vagyok győződve róla, hogy nekik nem áll érdekükben a termelőalapjukat eladni, a külföldi pedig nem tud befektetni, mert "egy tag egy szavazat" mellett nem fog tőkét hozni és többségi tulajdonos lenni. Nyilvánvalóan ha valaki attól fél, hogy külföldi társaság megvesz egy hazai kft.t, le lehet ott rögzíteni, hogy addig, amíg ez az átmeneti időszak van, nem teheti meg, hogy a földtulajdont is átveszi, mert értékesítési kötelezettsége van. Ezt ki lehetne egészíteni, vis zont azokkal a szakmai szempontokkal, amelyeket elmondtam, elő lehetne segíteni, gyümölcsöst kellene telepíteni, állattenyésztést kellene fejleszteni, és ezt valamiféleképpen a termelőalapok oldaláról is meg kellene tenni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekle r Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Karakas János úr, az MSZP képviselője. KARAKAS JÁNOS (MSZP) :
