Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3437 Tehát akkor a termőföldről szóló törvény vitájában az ajánlás 132. pontjainál tartunk. Vane ehhez kapcsolódó felszólaló? (Karakas János jelentkezik.) Karakas János úrnak, az MSZP képviselőjének adom meg a szót. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Hirtelen fel indulásomban igazából nem tudtam megnyomni időben a gombot. Két ponthoz szeretnék hozzászólni, a 4. és a 6. ponthoz, amelyhez benyújtottunk módosító indítványt. A 4. pontban tulajdonképpen a fogalommeghatározások vannak benne, és ennek az elhagyását javaso ljuk. Nem azért, amit a kormánypárti képviselőtársak mondtak, hogy mi a családi gazdasággal és a hozzátartozó fogalmakkal nem akarunk foglalkozni, hanem pontosan azért, mert úgy érezzük, hogy méltánytalan dolog a földtörvénybe belopni ezt az egészet. Ezt i nkább önállóan kellett volna előterjeszteni és meghatározni - ez talán méltóbb lett volna a családi gazdálkodókhoz is. A másik pedig a 6. pont. Ha nem fogadja el a parlament ezt a fajta indoklásunkat, akkor maradnak a 3. § különböző pontjai. A h) pontban s zerepel egy megfogalmazás, amely úgy szól, hogy családi gazdaság, és benne van, hogy "300 hektár nagyságú termőföld tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldjén". Ezt mi annyival szeretnénk mó dosítani, hogy a "valamennyi" maradjon el, és az legyen, hogy "a családi gazdaság központja 15 kilométeres körzetén belül elhelyezkedő". Már a bizottsági vitában is a fideszes képviselőtársaim azt mondták, hogy igen, ha szó szerint vesszük, akkor mondjuk, egy olyan család, amelyiknek a Dunántúlon és az Alföldön is volt kárpótlási földjük, és eddig nem akarták eladni, hanem valamilyen formában hasznosították, például az egyiket saját műveléssel, a másik területet bérbeadással, hát most adja el azt a területé t, amit bérbe ad, vagy művelje meg. (12.40) Úgy érezzük, hogy ebben az átmeneti időszakban ez az állapot még nagyon sok embernél fönn fog állni. Ezért próbáltuk a "valamennyi" szót kivenni, és próbáltunk egy kicsikét tágabb lehetőséget adni a saját földhas ználatnak. Ezt igazából sem az előterjesztő, sem a kormánypártok nem nagyon tudták megérteni, illetve befogadni. Arra ösztönözném még a kormánypárti oldalt, hogy ezt a "valamennyi" szót próbálja meg ismételten felülbírálni, megnézni, mert máskülönben szegé ny családi gazdálkodónak tényleg elég komoly gondokat fogunk okozni. Ennyit erről. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem olyan nagy baj, hogy megnyílt, hogy elnök úr megnyitotta újra ezt a részt. Talán gyorsan túl is tudunk rajta lenni. Néhány ponthoz szeretnék szólni. Nagyon örülök, hogy a 2. pontban befogadta a kormány a módosító indítványunkat a gyep vonatkozásában, mert azt gondol om, a köztudatba ez így vonult be. A 4. pontot értelemszerűen - már korábban is kitértünk erre, és beszéltünk róla - nem támogatnám, hiszen az egésznek a savaborsa, ha szabad így fogalmazni, ez a rész. Miért kellene ezt elhagyni? Amit ön a családi gazdasá gnál mondott, a családi gazdaság megfogalmazását, azt gondolom, a helyben lakónál lehet egyértelműsíteni, hogy milyen körzetben helyezkedik el. Erre két kapcsolódó indítványunk is van. Az egyik azt mondja, hogy 15 kilométer, illetve a szomszédos, vagy a 15 kilométeren belüli, tehát nem biztos, hogy a családi gazdaságnál kell a 15 kilométert szerepeltetni. A 7. pontot befogadta a kormány.
