Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
3434 Tehát képviselőtársaim, amikor a (13), (14) bekezdésről beszélünk, a családi gazdaságról, ez igenis koncepció. Persze, hogy üzem, elsősorban közgazdasági fogalom, mert ott termelés történik, de azért jó l tudjuk, ez annyira része ennek a társadalomnak, ennek a nemzetnek, és szerte a világon, hogy a föld több mint csupán termelőeszköz, több mint csak termelőeszköz. Most nem kívánok ebbe belemenni, mert az elnök úr nem engedné meg... (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Nem engedem meg, képviselő úr, nem bekezdésekről beszélünk, hanem módosító javaslatokról beszélünk. Kérem, hogy a módosító javaslatokhoz kapcsolódóan mondja el a véleményét! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnö k úr. A módosító javaslat azt célozza, hogy a családi gazdaság fogalmával ne foglalkozzon a törvény, én meg amellett érvelek, hogy kérem, ez fontos, hasznos meghatározása a mezőgazdaság állapotának és az elképzelt jövőjének. A piacgazdaság ebbe belefére? Persze, hogy belefér, a piacgazdaság árakat szab meg, a termelőeszközök árát, a termékek árát, azonban hogy a kormány ezt befolyásolja... - az ezer éve része volt minden társadalomnak, mindenütt, a kapitalistának, a szocialistának kevésbé, mert ott mindent tudott maga a kormány. Tehát igen, a kormánynak ittott szerepe van ebben, a kormány a családi házak építését vagy az edukációt támogatja, itt is van szerepe, ettől ne zárkózzunk el. A (7) és (9) bekezdéshez kapcsolódva, tisztelt Ház, gondoljuk csak meg a zt, hogy a nemzeti földalap az árak befolyásolásának az egyik eszköze, de nem az elsődleges eszköze. Az elsődleges eszköze a piac, ott vannak a gazdák és az őstermelők, a családi gazdaságok, és ők tudják ezt. És amikor ez nem megy, vagy akadálya van ennek, akkor valamiféle kormányzati beavatkozás kell. A nemzeti földalap egy ilyen kormányzati beavatkozás. Filozofikusan mondanám: hosszú távon azt hinném, hogy a nemzeti földalapra nem is lesz szükség, mert olyan egészséges lesz a magyar mezőgazdaság, úgy munk álják meg a földet a családok és a vállalkozások, hogy minimális kormányzati beavatkozásra lesz szükség. Ezeket a gondolatokat kontemplálva, tisztelt Ház, még annyit tennék hozzá, Kis Zoltán képviselő úr kifogásaira reflektálva, hogy a családi gazdaság fel é történő haladás a polgárosodás. Az 1930as években Kovács Imre, Erdei Ferenc, Kerék Mihály úgy írták ezt le - és mi akkor kicsit berzenkedtünk is ellene, mi a parasztságban gondolkodtunk , ők azt mondták, a parasztság jövője a polgárosodás. Valami ilyes mi a mostani családi koncepció, program is. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Dr. Kis Zoltán: Parasztpolgár!) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Németh Imre úr, az MSZP képviselője. DR. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A 13. pont kapcsán kibontakozott vitához szeretnék hozzászólni, mert Horváth János ismételten félreértett bennünket. Úgy gondolom, le kell szögeznem, hogy mi természetesen nem azt vitatjuk, hogy családi gazdálkodási form ára nincs szükség; de ön mint jeles közgazdász, elfogadhatónak tartja azt az elvet, hogy élethelyzetek határozzanak meg adókedvezményeket és támogatási pluszlehetőségeket? Valószínűleg az a válasza, hogy nem fogadható el, márpedig ezt akarják ebben a törvé nyben áthozni, mert abban a családban, ahol van egy olyan nyugdíjas, aki bejelenthető mint élethivatásszerűen gazdálkodó - függetlenül attól, hogy a többiek kiegészítő tevékenységként végzik a munkájukat , ott megkapják a kedvezményeket, amelyeket már edd ig a salátatörvényben meg máshol elfogadtunk. Ahol nincs ilyen élethelyzet... - vagy mondok egy másikat: a gazdálkodó házaspár közül az egyik elhalálozik, a másik egyedül marad, ebben az esetben önök ezt rögtön áttették egy kedvezőtlenebb kategóriába. Miér t, mi ebben a logika?
