Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 29 (244. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3368 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintette l arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom. Megkérdezem Benyhe István politikai államtitkár urat, hogy most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) A későbbiekben kíván az államtit kár úr válaszolni a vitában elhangzottakra. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt O rszággyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, "Hiszik is, vagy csak mondják? - XIV." címmel. Öné a szó, képviselő úr. BAUER TAMÁ S (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlévők közül talán csak Mécs Imre és Weszelovszky képviselő úr volt tagja az első szabadon választott parlamentnek 1990ben. (Mécs Imre: Lezsák Sándor.) Nem, Lezsák Sándor nem volt képviselő abban a ciklusban. Gondolom, még mind a ketten jól emlékeznek arra az örömre és megilletődöttségre, amit a rendszerváltás kezdete jelentett, és arra, hogy milyen magától értetődő volt akkor mindenkinek abban az Országgyűlésben, bármelyik oldalán üljön is a parlamentnek, hogy mit jelent az alkotmány tiszteletben tartása, mit jelent a hatalmi ágak függetlensége. Valamennyiben úgy gondolták akkor, akik tagjai voltak annak az Országgyűlésnek, hogy ez olyan közös kincse az új demokrácia építőinek, ami t mindenkinek tiszteletben kell tartania. Azóta sok víz lefolyt a Dunán is, és azóta a Fideszkormány igazságügyi államtitkárától - hangsúlyozom, nem akármelyiktől, az igazságügyi államtitkárától - a következő nyilatkozatot lehet hallani. "Az alkotmányban vannak kőbe vésett paragrafusok, és vannak technikai jellegű szabályok, amelyek egy adott politikai döntés eredményei. Így került be 1997ben az alaptörvénybe a többes szám is a táblabíróságok felállítása kapcsán. Ez a többes szám az, ami nem tekinthető kő be vésettnek." Tehát van az alkotmányban olyasmi, amit be kell tartani, és van az alkotmányban olyasmi, amit nem kell betartani, hiszen a Fideszkormány a bírósági szervezetről szóló törvény módosításakor, amikor egy ítélőtáblát állít fel, azt is csak 2003ban, tudatosan eltért attól, ami az alkotmányban le van írva, hogy: ítélőtáblák. Annak idején az ellenzék kifogásolta ezt a megoldást, a Fideszkormány azt mondta: nem számít. Íme, a Fideszkormány álláspontja - Fideszkormányt mondok, hiszen Hende államt itkár úr ugyan MDFes, de már a Fideszlistán van neki a biztos helye : van kőbe vésett része az alkotmánynak, meg nem kőbe vésett része az alkotmánynak. Nem tudom, emlékezneke, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelenlegi kormánypártok hogyan tiltakoztak akkor, amikor Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter nyilvánosan kesergett, hogy az Alkotmánybíróság döntése megköti az ő kezét. Meg kell mondanom, hogy ez a kesergés mint kesergés jogos, mert lehet ezen keseregni, de azért Bokros Lajos sem ment el odáig, h ogy az alkotmány rá ne lenne kötelező. Idáig csak Hende Csaba jutott el, hogy az alkotmány, amelyre esküt tett mint államtitkár, rá nézve nem kötelező. Aztán ugyanez az államtitkár úr azt is képes előadni nekünk egy nyilatkozatában, hogy: "sajnálom, hogy a sajtó kettős mércével mér, és amikor ellenzéki politikus vagy ügyvéd minősíti az ügyészség tevékenységét, abban nem talál kivetnivalót, ám ha a kormány egyes tagjai tényszerűen vitatják a bíróság döntéseit, azonnal megengedhetetlen nyomásgyakorlásról besz élnek."
