Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 29 (244. szám) - A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
3345 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. (Közbeszólások: Az írásbeliek?) Írásban előre jelentkezett képviselő... Elnézést, a gombot né ztem, a monitoron nem jelent meg a neve, elnézést. Lotz Károly képviselő úr már írásban előre jelentkezett, neki adom meg a szót. DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az Unióhoz való csatlakozásunk elő feltételei között valóban egész előkelő helyen szerepel a szabványügyi kérdések tárgyalása. Nevezetesen, nemrégen egy meghallgatáson vettem részt Brüsszelben az illetékes bizottságnál, ahol erről is kellett nyilatkoznunk az Európai Parlament illetékes bizo ttsága előtt. Itt nagyon fontos lenne CEN/CENELEC teljes jogú tagságának az elnyerése. Az ehhez megszabott követelmények többségét már teljesítettük, hátravan még azonban a szabványok kötelező alkalmazási előírása lehetőségének a megszüntetése. A T/5126. s zámú törvényjavaslatban az ezt célzó módosítások megítélésem szerint is jogosak és szükségesek. Nem fogadhatók el viszont a minden indoklást nélkülöző változtatási törekvések, azok, amelyek gyengítik a szabványok értékét, gátolják a teljes értékű alkalmazh atóságukat, vagyis ellentétesek a nemzeti szabványosítás alapvető célkitűzéseivel. Első helyen a minőség kérdését kell megemlíteni. A gyakorlatban általánosan elfogadott, hogy a szabvány szerint gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás nemcsak korszerű é s biztonságos, hanem szavatolja a minőséget. Ezt támasztja alá, erősíti meg a jelenleg hatályban lévő törvény 1. § h) pontja is, egyértelműen rögzítve, hogy "a nemzeti szabványosítással elő kell segíteni a minőség védelmét". Ezért számomra érthetetlen, hog y a törvényjavaslatban az előterjesztő miért akarja ezt az alapvető célkitűzést hatályon kívül helyeztetni. Ilyen szemlélettel hogyan képzelhető el, hogyan tartja lehetségesnek az előterjesztő a közérdek képviseletében a szabványok adta eszközökkel a fogya sztóvédelem elősegítését, másrészt a fogyasztói bizalom megőrzését a szabvány szerint gyártott termékek és a nyújtott szolgáltatások iránt, valamint annak a szintén fontos célnak a teljesítését, hogy a szabványosítás járuljon hozzá a hazai termékek és a ha zai szolgáltatások nemzetközi elismertetéséhez? Kérem ezért képviselőtársaimtól, kérem ismét megfontolni az előterjesztőtől a törvény 1. § h) pontjának megőrzése érdekében az ajánlás 6. pontjában foglalt módosító javaslatom támogatását. Másodikként a magya r nyelv használatáról kívánok szót ejteni. Ezt az általános vitában is elég nagy hangsúllyal említettem, mert elég érthetetlen, ami itt is történt. Úgy vélem, természetes igény, sőt követelmény, hogy legalább valamilyen formában, általánosan alkalmazandó s zabványok magyar nyelven kerüljenek közzétételre. Ezt célozta meg a hatályban lévő törvény 5. § (6) bekezdésében előírva, hogy "a jogszabállyal kötelezővé tett nemzeti szabvány nyelve a magyar". A benyújtott törvényjavaslat értelmében minden ilyen jellegű követelmény 2002. január 1jétől hatályát vesztené. Ezután mindegyik nemzeti szabvány kiadható lenne úgynevezett jóváhagyó közleménnyel, vagyis idegen nyelven. Nem hiszem, hogy az előterjesztő végiggondolta ezt a javaslatot. Nem hiszem, hogy ne lenne tiszt ában azzal, hogy az érintettek döntő többsége nem rendelkezik az alkalmazáshoz szükséges nyelvismerettel, az esetleges különféle alkalmi fordítások pedig sokkal inkább zavart okoznának, növelnék a zavart, mint hogy a kérdések tisztázását segítenék elő. Ért hetetlen, hogy az előterjesztő nem számított a szabványokkal kapcsolatos, meglehetősen gyakori jogviták bekövetkeztére. Hiteles magyar nyelvű szabvány hiányában nem lehet a kötelezően magyar nyelvű peres eljárást lefolytatni. Ki mivel, hogyan bizonyítja ma jd az igazát? Csak megjegyzem, hogy a gazdasági reklámoknál most kötelezővé tesszük a magyar nyelvet több helyen. Tehát pont akkor, amikor az egyik helyen ebben az irányban dolgozunk, a másik helyen, ami megítélésem szerint legalább ilyen fontos - és az un iós csatlakozás szempontjából még inkább , a peres eljárások esetében pedig egyenesen kötelező, ott viszont kiiktatjuk.
