Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 29 (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - Európai integrációs politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
3307 személyek számára megnyitjuk a földtulajdonszerzés lehetőségét, akkor ezt - lássuk tisztán - mindenki számára, az egész vi lág számára lehetővé tettük. Ezért csodálkozom ezen az ellentmondáson, de gondolom, ez is majd később feloldható lesz. (15.00) Szeretnék szólni két szót a kedvezménytörvényről, csak néhány tétel: az egyik az, ami nagyon lényeges, kitűnik egyébként az éves jelentésből is, nem ütközik az Európai Megállapodásba, ha a velencei bizottság ajánlásait figyelembe vesszük. Tagság esetén ennek a törvénynek az egyes rendelkezéseit feltehetően ki kell majd igazítani, hasonlóan más olyan témákhoz, amelyekben szintén a cs atlakozás időpontjában kell majd kiigazításokat végezni, felmerült a közbeszerzés, de felmerült például az adókedvezmények kérdése is. Ez ebbe a sorba illeszkedik be. Ami a lényeg, és ez egyértelmű, hogy most nem kell módosítani ezt a törvényt. Az "apparen tly" kifejezésről folyt itt vita, ez az éves jelentéshez kapcsol vissza megint. Kelemen András helyesen hivatkozott a német szövegre, amelyik a "scheinbar" szót tartalmazza. Azért azt szeretném jelezni, hogy a szótárban az első értelem persze a "látszólag" és a "látszat szerint", de miután valóban van egy kettős értelmezési lehetőség, mi a leghelyesebb eljárást választottuk, megkérdeztük az Európai Bizottság tisztviselőit arról, hogy melyiket kell értenünk ez alatt, és ők azt mondták, hogy az elsőt, tehát a "látszat szerint"et, a "látszólag"ot, úgyhogy én azt javaslom, hogy maradjunk ebben. Hozzáteszem a Szabad Demokraták Szövetsége javaslataihoz, én azért nem hiszem, hogy SzentIványi képviselő úr komolyan gondolta azt, hogy a kormány el tudja halasztani egy törvény alkalmazását vagy hatálybalépését, bizonyos szomszédok esetében ez nyilvánvalóan jogi képtelenség, de ismételten jelzem azt, hogy ilyenre, tehát módosításra, halasztásra nincsen szükség. Üdvözlöm a Szocialista Párt elnökének azt a javaslatát, a mely közös álláspont kialakítására irányul. Szeretném jelezni, hogy a 2000. szeptember 11én aláírt hatpárti megállapodás után körülbelül ennek az évnek az elején felmerült az, hogy ezt a hatpárti megállapodást fejlesszük tovább, tartsuk meg, de bővítsük k i, és egészítsük ki új elemekkel, a helyzet időközbeni alakulásának fényében, elsősorban Nizza után került ez a kérdés napirendre. Sajnos, ezt az elképzelést a Magyar Szocialista Párt a kezdeti támogatás után nem tudta támogatni, következésképpen nem tudtu k továbbfejleszteni a hatpárti megállapodást. Én úgy értelmezem ezt a mai javaslatot, hogy tulajdonképpen ennek a hatpárti megállapodásnak a továbbfejlesztésére, kiegészítésére, az új helyzethez való hozzáigazítására irányul, én ebben tökéletesen partner l eszek; és ha a hatpárti egyeztetéseken valóban az érdemi megegyezés szándékával vesznek részt a pártok képviselői, megfelelő felhatalmazás birtokában, akkor én azt hiszem, egy ilyen közös álláspontot a mostani helyzetre nézve minden további nélkül ki fogun k tudni dolgozni. Vastagh képviselő úr szólt az alkotmánymódosítás jelentőségéről, bizonyos késedelemre is utalt, amivel egyébként nem értek egyet, de az viszont lényeges dolog, hogy az alkotmánymódosítás, mármint a tagság által igényelt, szükségessé tett alkotmánymódosítás szerepel a 2002. évi programban, ezt a következő esztendő második felében kell a parlamentnek mindenféleképpen elvégeznie. Most utoljára szeretnék szólni még néhány szót az egyenlő elbírálás kérdéséről, annál is inkább, mert itt Kovács L ászló elnök úr ellentétet látott fennállni a miniszterelnök és a külügyminiszter álláspontja között annyiban, amennyiben a miniszterelnök úr jelezte azt, hogy nem szólunk bele abba a kérdésbe, hogy az Európai Unió első körben hány országot vesz fel, ez tök életesen így van. Távol álljon tőlem, hogy bármikor beleszólnék abba a kérdésbe, hogy az Európai Unió nem Magyarország, hanem bármely más tagjelölt felkészültségét hogyan ítéli meg - ez nem a mi dolgunk. A mi dolgunk az, hogy segítsük a többieket, együttmű ködjünk velük, bátorítsuk őket és mindenkit arra, hogy ők is feleljenek meg a feltételeknek, de mi azt nem mondhatjuk meg az Európai Uniónak, hogy ennek vagy annak a tagjelölt országnak a felkészültségét így vagy úgy ítélje meg.
