Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - Döntés önálló indítvány sürgős tárgyalásáról - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
3050 Megkérdezem a képviselő asszonyt, kívánjae indokolni, illetőleg kíváne felszóla lni. Öné a szó, képviselő asszony. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat, amit most már harmadik ízben nyújtok be az Országgyűlésnek, nagyon egyszerű, a lényegét nagyon röviden meg tudom indokolni. Arról van szó, hogy minden súlyos fogyatékossággal élő embertársunk kapja meg fogyatékossági támogatásként a mindenkori öregségi nyugdíjminimum mértékében, annak 80 százalékában kifejezett összeget; úgy kapja meg, ahogy ezt eredetileg a '98ban elfogadott fogyat ékossági támogatásról szóló törvény tartalmazta. Tisztelt Képviselőtársaim! A ciklus végén járunk, és a helyzet sok tekintetben hasonlatos ahhoz, amit átéltünk négy évvel ezelőtt, amikor a ciklus végéhez közeledve tapasztaltuk, hogy a kormány egy ígéreténe k nem tett eleget. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés életében vannak felemelő, ritka szép pillanatok. Ilyen szép pillanat volt az, amikor '98. március 16án 309 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangú döntéssel tudta elfoga dni a Ház a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényt. A végrehajtás, a kivitelezés azonban az új kormányra maradt. Amikor az új kormány foglalkozott a fogyatékostámogatás jogosultsági feltételeinek pontos meghatározásával, következetesen és több ízben jeleztük, hogy túl szűkmarkúan mér, túl szigorúan mér. Az eredeti törvényben a súlyos fogyatékossággal élő embereknek ígért támogatást a törvényalkotó, ehhez képest az új kormány által, a Fideszkormány által megfogalmazott feltételek ezt a 80 százalékos t ámogatási mértéket csak a halmozottan fogyatékosok szűk köre számára adta meg, a többieknek pedig egy 50 százalékos alsóbb lépcsőt állapított meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nem kell hosszan indokolnom, hogy miért kérem, hogy térjünk vissza a '98ban megfogalmazottakhoz, hiszen a fogyatékossággal élő társaink oly sokféle hátránnyal küzdenek, olyan nehéz teljes értékű életet élniük. (18.30) Amikor ezt a törvénymódosítási javaslatot előterjesztettem, számba vettem azt is, hogy mivel kalkulált a kormány. Amikor a költségvetést megalkotta, maga is mintegy 130 ezer fogyatékossal számolt, ehhez rendelt a költségvetésben forrásokat. Az elmúlt év tapasztalatai alapján azonban bebizonyosodott, hogy ennek a tervezett létszámnak nem egészen az egyharmada tudta megkapni a fogyatékossági támogatásra való felhatalmazást, hiszen annyira szigorúan írta meg a törvényben a feltételeket a kormány. Éppen ezért, támaszkodva a fogyatékosszervezetek véleményére, benyújtottam azt a javaslatot, amely a Fogyatékosügyi Ta nácsnak is a teljes támogatását élvezi. Ebben a vakok, a teljes sötétségben élők számára, illetve a mozgáskorlátozottak számára újfajta leírással, újfajta jogosultsági rendszerben állapítanánk meg törvényben szabályozva a jogosultsági feltételeket, tudva, hogy a végrehajtási rendeletben nagyonnagyon sok konfliktus és bonyodalom támadt, ami sújtja ezeket az amúgy is nagyon sok nehézséggel küzdő embereket. Megint a ciklus vége van, az előző parlamenti ciklus végén az összefogást, a hatpárti egyetértést a vál asztások előtt sikerült elérnie a parlamentnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt remélem, talán ezúttal is így tehetünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem, kíváne valaki a képviselőcsoportokból felszólalni. Igen, megadom a szót Koltai Ildikó képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő asszony.
